Valéry Giscard d’Estaing, az Európai Unió konventjének elnöke szeretné kipuhatolni ma Athénban a tagországok állam- és kormányfőinek véleményét az európai alkotmányról folyó tárgyalások öt kulcskérdésében, hogy felgyorsítsa a leendő európai alapokmányon zajló munkát. A téma tárgyalása, amelyet a tavaszi csúcstalálkozón – március közepén – elnapoltak az iraki háború miatt, szerdán délelőtt, a tíz tagjelölt országgal kötött csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírása előtt folytatódik. Előtte a „hasonszőrű” kisebb országoknak még alkalmuk nyílik az egymás közti egyeztetésre. A konventben heves viták tárgyát képező kérdések az EU-elnökséggel, a „népek kongresszusa” megalakításával, az Európai Bizottságnak a bővítés utáni nagyságával és összetételével, az EU-bizottság elnökének kinevezési eljárásával és az EU leendő külső képviseletével kapcsolatosak – jelentette az APA osztrák hírügynökség. A vélemények mindenekelőtt az EU legbefolyásosabb döntéshozatali testülete, a nemzeti kormányokból álló miniszteri tanács elnöki tisztségével kapcsolatban oszlanak meg. A jelenlegi és a leendő EU 16 kisebb és közepes tagországa, Dánia és Svédország kivételével, az elnökség félévenkénti forgása mellett száll síkra, míg a nagyok egy több évre kinevezett állandó miniszteri tanácsi elnököt részesítenének előnyben. Még vitatott, hogy a miniszteri tanács elnökét az állam- és kormányfők közül válaszszák-e meg, illetve funkcióját mellékállásban lássa-e el, vagy pedig egy korábbi miniszterelnök töltse be ezt a tisztséget főállásban.
A kicsik elutasítják az elnöki tisztséget, mert attól tartanak, hogy Franciaország, Németország és Nagy-Britannia kísértést érezhet arra, hogy egyfajta direktóriumot alkosson a tanácsban.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
