Bizonytalanságra utaló sokk

A magyarországi valutaárfolyam-sokk arra emlékezteti a térséget, hogy a tagjelölt országoknak – jóllehet kevesebb mint egy évnyire vannak az EU-csatlakozástól – rendkívüli kihívásokkal kell még szembenézniük, mielőtt a csatlakozás gazdasági előnyeit élvezhetnék – áll a Financial Times (FT) tegnapi terjedelmes elemzésében.

Az a kellemetlen igazság, hogy a kommunizmus utáni átalakulási folyamat 12 évnyi gazdasági reform után még mindig befejezetlen – írja a londoni üzleti napilap. A csatlakozó országok gazdaságát továbbra is burjánzó bürokrácia, veszteséges állami vállalatok és a szocializmus idejét idéző jóléti rendszerek terhelik, a vasúttól az adóhivatalig minden intézményben többen dolgoznak a kelleténél. Az FT szerint a 90-es évek drámai ütemű haladása közepette az a benyomás keletkezett, hogy semmi nem állíthatja meg ezeket az országokat.

Azóta azonban a világgazdaság megtorpant, és ez az európai feltörekvő térségben is lassította a növekedést, problémákat teremtve a költségvetés finanszírozásában – áll az elemzésben.
A 90-es években mért, öt százalék feletti növekedések mára puszta emlékké váltak; Magyarország, Lengyelország és Csehország számára az idén még a három százalék elérése is nehéznek bizonyulhat. A lap szerint Magyarországon az idei államháztartási hiány a GDP 5,5 százaléka körül várható, Csehországban elérheti a hét százalékot; Szlovákia és Lengyelország is öt százalékot vár. Az EU bizottsága jelezte: nem javasolja az új tagok felvételét, mielőtt azok államháztartási helyzete stabilizálódik. A lap szerint valószínű, hogy az eurócsatlakozás az EU-bővítéssel ellentétben szakaszosan megy majd végbe. Willem Buiter, az EBRD főközgazdásza azt mondta: az eurócsatlakozásban a kis balti országok és Szlovénia előnyt élveznek.