Budapest a román sajtó kereszttüzében

A román központi napilapok immár második napja nagy terjedelemben, több esetben pedig első oldalon indított, vezető anyagokban foglalkoznak azzal a diplomáciai vitával, amelyet Juhász Endre, majd Kovács László miniszterek bejelentései keltettek annak kapcsán, hogy szerintük Románia uniós csatlakozási tárgyalásaiba szükséges a magyar betekintés.

Mircea Geoana külügyminiszter szerda délutáni sajtótájékoztatója ehhez adott is egy adag „muníciót”, hiszen az a kijelentése, mely szerint Magyarországnak nehezen elfojtható ösztönei és beidegződései vannak, a Ziua című napilapnak kétsoros címet ért meg négy hasábon a politikai oldal tetején, s efölé odafért az a felcím is, miszerint „A román diplomácia vezetője a helyére tette a magyar hatóságok kisiklását”. A témával foglalkozó három cikkben a lap egyrészt ismerteti az előzményeket, másrészt egy magyarországi sajtószemlét is közöl, nem utolsósorban pedig megszólaltatja Tóth Tamás külügyi szóvivőt, aki a Ziua kérdésére leszögezte: nagy valószínűséggel nem lesz hivatalos magyar kormánynyilatkozat Juhász és Kovács miniszterek kijelentései kapcsán, azok ugyanis Magyarország hivatalos álláspontját jelentik. Tóth a továbbiakban elmondta: fel sem merül az, hogy Magyarország ne ratifikálja Románia uniós csatlakozását; Magyarországnak komoly érdeke a szomszédos államok integrációja, ezért a budapesti kabinet nem akarja lassítani vagy akadályozni a román csatlakozási folyamatot.
A befolyásos Adevarul című napilap azt emeli ki, hogy Kovács László hivatalosan kérte az Európai Bizottságtól, hogy (Magyarország) bekapcsolódhasson a Románia és az EU közötti csatlakozási tárgyalásokba, és felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar külügyminiszter július 18-i bukaresti látogatása során „egy szót sem szólt erről”. A lap külpolitikai rovatvezetője úgy vélekedik: Juhász Endre brüsszeli nyilatkozata a jelek szerint egy, a magyar kormány által jól felépített stratégia részét képezi. Az MTI-t idézve a cikk rámutat arra, hogy Verheugen bővítési biztos üdvözölte a magyar javaslatot, majd a román Rompres hírügynökségre hivatkozva hozzáteszi, hogy az Európai Bizottság szóvivői irodája viszont „tisztázta a helyzetet”, közölvén: mivel Magyarország még nem tagja az uniónak, nem vehet részt a tárgyalásokon, és a koppenhágai döntések értelmében nem térhet vissza a már lezárt kérdésekre.
Ezen utóbbi kitételt cáfolja terjedelmes cikkében a Curentul országos napilap, amely Verheugent idézve azt írja a tárgyalási fejezetek kapcsán, hogy „amíg nincs minden lezárva, addig semmi nincs lezárva”. A szerző román szemszögből nézve azon népi bölcsességgel folytatja, hogy „amitől félsz, attól nem menekülsz”, és a 2004. májusi dátummal kapcsolatban közli: Magyarország éppen akkor válik teljes jogú taggá, amikor Románia a „legkényesebb” fejezeteket tárgyalja.