Három gyerek, három szavazat

A német pártok gondterhelten figyelik taglétszámuk alakulását, amely csökkendő tendenciát mutat. A kereszténydemokratákat és a szociáldemokratákat elhagyó szimpatizánsok csoportja különösen magas a súlyos adósságokkal küszködő Berlinben.

Mindössze a liberálisok lehetnek elégedettek a szövetségi parlamentben képviselt pártok közül, az FDP növekedési rátája 3,9 százalék. A bajor keresztényszociális unió mérlege megnyugtató, anélkül, hogy jelentős előrehaladást könyvelhetne el – a CSU-tagok száma 0,4 százalékkal növekedett. A velük parlamenti uniót alkotó kereszténydemokraták (CDU) viszont 1,6 százalékos veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A legnagyobb gond a szociáldemokratákat terheli: Gerhard Schröder kancellár pártjának taglétszáma 3,3 százalékkal csökkent.

A pártokkal szembeni bizalmatlanság és a társadalom rohamos elöregedése újabb lendületet adott annak a kezdeményezésnek, amely mindeddig kizárólag elméleti síkon folyt: születése pillanatától kezdve választási jogot biztosítani minden állampolgárnak, tehát a gyermekeknek is. Az öt parlamenti párt minden frakciójában találhatók olyan képviselők, akik határozottan támogatják ezt a tervet. A felnőtt korhatár alatti gyermekek szavazati jogáért a szülők lennének felelősek, gyámsági hatáskörrel.

Amennyiben e lehetőség megvalósul, úgy ugrásszerűen, közel tizennégymillió személlyel emelkedne a német választók tábora. A terv máris erős politikai támogatásra számíthat, így annak megvalósítása mellett kardoskodik Wolfgang Thierse, a Bundestag szociáldemokrata elnöke és helyettese, a Zöldeket képviselő Antje Vollmer. A CDU/CSU szövetség részéről a hatgyermekes bajor honatya, Johannes Singhammer a legelkötelezettebb előharcos. A javaslattól a terv megvalósításáig azonban hosszú az út. A kormánynak kell kidolgoznia az ide vágó törvénytervezetet, amely egyben alkotmánymódosítást hozna magával. Az alaptörvény 38. cikkelyének megváltoztatásához pedig úgy a Bundestag, mint a szövetségi tanács – a Bundesrat – kétharmados többségére lenne szükség. Alkotmányjogászok meglátása szerint a fiatalkorúak javára hozott döntés nem jelenthet problémát. Az úgynevezett választási családjog bevezetését szorgalmazza az alkotmánybíróság volt elnöke, majd államelnöki pozícióhoz jutott Roman Herzog is.

A fiatalkorúknak biztosított szavazati jogot támogató képviselők elsődlegesen arra a statisztikai adatra utalnak, hogy 2030-ban a hazai társadalom minden harmadik polgára átlépte a hatvanesztendős korhatárt, és ezzel jelentősen csökken a fiatal korosztály politikai befolyása. A negatív mérleg kiegyenlítését szolgálná a választási családjog, és fokozott lehetőséget biztosítana a famíliáknak, hogy kivegyék részüket a politikai döntések kialakításából. Valóban eleget téve az alkotmány előírásának, hogy minden hatalom a népé. Tehát a gyermekeké is.