Két hónapja van a kancelláriának

Jogszabályok tömegét kell módosítania a kormánynak a miniszterelnök által bejelentett úgynevezett Elsőbbséget a gyermekeknek program megvalósításához. Az előkészítésnek a Miniszterelnöki Hivatalban is elsőbbséget kell kapnia, hiszen szeptemberre végezniük kell a munkával.

A társadalombiztosításról, a családtámogatásokról, a polgári peres eljárásról szóló, valamint az adóigazgatási, ingatlan-nyilvántartási, menedékjogi rendelkezéseket, de még az idegenrendészeti törvényt és a honvédelmi igazgatást érintő jogszabályokat, sőt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényeket is módosítani szeretné a kormány az úgynevezett Elsőbbséget a gyermekeknek program érdekében. A Medgyessy Péter miniszterelnök által a szekszárdi Szent László híd átadásán felvázolt változtatásokat már szeptemberben be kívánja terjeszteni a kormány a parlamentnek, hogy az októberben szavazhasson róla.
A program (amelynek egyes elemeire már van jogszabály, más részeit értetlenül fogadták a szakértők, s van, amiről azóta kiderült, hogy csak elszólás volt) a fenti törvényeket megváltoztató tervezetét a jogszabály-módosító csomag átfogó jellege ellenére nem az Igazságügyi Minisztériumban, hanem a Miniszterelnöki Hivatalban készítenék el Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondása szerint. A szóvivő maga is elismerte, hogy rengeteg törvényhez kell hozzányúlni. Ugyanakkor szerinte ez olyan ügy, amely nem forrásokat, hanem elsősorban odafigyelést igényel.
*
Gál J. Zoltán szerint a Miniszterelnöki Hivatalban már elindult az a munka, amellyel a gyermekügyek intézésének elsőbbséget, soronkívüliséget, gyorsaságot kívánnak biztosítani az államigazgatási és egyéb eljárásokban. Azt egyelőre nem tudni, hogyan kapcsolódik mindehhez például a honvédelmi vagy az adóigazgatást érintő törvények módosítása. Mint ahogy nehéz közvetlen kapcsolatot találni a magánnyugdíjpénztárakról vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló jogszabályok és a gyermekek ügyei között is. Nem szerepel viszont a tervben a villanykapcsolókkal és mosdókkal kapcsolatos építésügyi szabályok módosítása – ezt ugyanis szintén szóba hozta a miniszterelnök a hídavatáson.

A kormány jelenlegi jogalkotási gyakorlatát tekintve elképzelhető, hogy a programból nem lesz semmi vagy a távoli jövőbe tolják ki annak megvalósítását. A parlament ebben a fél évben fogadta el például minden idők legkevesebb jogszabályát és jogszabály-módosítását. Ráadásul a 119 indítvány tíz százalékát (18-at) az utolsó napon. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a kabinet nem látta el javaslatokkal a törvényhozást. Szili Katalin házelnök kétszer is levélben volt kénytelen figyelmeztetni a kormányfőt a lemaradásra.

Olyan jelentős kormányígéretek vesztek eddig a feledés homályába, mint például a nemzedéki életpályamodell. Ez a program is a gyermekeket érintette volna, hiszen a felnövekvő generációk életét a születéstől az önállóság megteremtéséig fogta volna át. Hiányzik az új büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv teljes átdolgozása. Azok az átfogó reformok, amelyek végül elkészültek, szakmai kritikát kaptak. Ennek egyik példája a kórháztörvény, amely ellen az utolsó pillanatig harcolt az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Magyar Orvosi Kamara. Ugyancsak a szakma bírálta élesen a közoktatási törvény módosítását is.