Külföldieké ötezer somogyi ingatlan

Öt és fél év alatt 5042 somogyi ingatlan került külföldi állampolgár tulajdonába. Habár a balatoni nyaralók és a tó közeli falvak családi házai iránt 1999 óta jelentősen csökkent a kereslet, az idei év első felének statisztikai adatai azt mutatják: a kisebb települések beépítetlen telkei iránt tartós a vásárlói érdeklődés.

Az első nagy ingatlanszerzési roham 1998-ban és 1999-ben érte el Somogyot, amikor is évenként jóval több mint ezer ingatlan, főként balatoni nyaraló és tóközeli családi ház került külföldi tulajdonba. Somogy ez időben az ingatlanvásárló külföldiek toplistáján Pest megye után az előkelő 2. helyen állt. Az 1999. évi csaknem ezerkétszáz ingatlanvásárlással szemben a megyében 2000-ben már csak 835, a múlt évben pedig mindössze 620 ingatlant vásárolt meg külföldi állampolgár. Ez év első felében 253 ingatlan megvásárlását engedélyezte a megyei közigazgatási hivatal, és mint megtudtuk, 45 kérelem vár elbírálásra. Kétségtelen, hogy a turisztikai szezon – amiként a korábbi években – lendületet adott a külföldiek ingatlanvásárlásának, mindazonáltal az is tapasztalható, hogy a balatoni nyaralók, hétvégi házak iránt már koránt sem olyan a kereslet, mint korábban. A tóparti ingatlanközvetítők úgy látják: a külföldiek közül, aki akarta, már megvette magának a kiszemelt balatoni nyaralóját, vagy amelyet megvásárolt, lebontatta, és helyette új, exkluzív üdülőt építtetett.
Siófok, Zamárdi, Földvár, Lelle és Boglár továbbra is vonzó, az úgynevezett háttérfalvak közül pedig Buzsák és Lengyeltóti rendben tartott falusi házai még ma is felkeltik az érdeklődést. A Kis-Balaton központjának nevezett Vörsön már nemigen van mit eladni a külföldieknek, a déli part közeli Somogyvárt viszont – úgy tűnik – most fedezték fel a külhoniak. Ott júniusban tíz osztrák család vásárolt telket. A gyógyfürdőjéről híres Igalban és Csokonyavisontán is lenne még mit áruba bocsátani, ám a korábbi évekre jellemző ingatlanéhség Közép- és Dél-Somogyban is alábbhagyott.
Miközben az üdülőingatlanok iránti kereslet csökken, a tanyák és a beépítetlen telkek iránt tartósnak bizonyul. A főként német, osztrák, holland és svájci vevők egy része az otthonival csaknem teljesen megegyező módon alakítja ki magyarországi tanyáját. Így aztán előfordul, hogy a reggeli ébredéskor a még álmos tanyatulajdonos azt sem tudja, hogy odahaza vagy idegen földön van.