Merre tovább, magyar világörökségek?

Solt Éva Vilma

Jövő évben az UNESCO Közép-Európában felülvizsgálatot tart, amelyben elemzi a világörökségek fenntartását, vajon a kezelési terv kötelezettségei megvalósultak-e az elismerés elnyerése óta. A világörökségi rang megköveteli a védett érték fenntartását és jellegzetességeit őrző fejlesztését. Hazánkban nyolc magyar értéket minősített az UNESCO a világörökség részévé. Ezen természeti és kulturális örökségeink számára még fel sem épült az átfogó támogatási rendszer, amely a fejlesztésüket lehetővé tehetné.

A világörökség elismerést elnyerő helyszínek erőssége elsősorban az idegenforgalom terén mérhető, ehhez azonban olyan nagyszabású beruházásokra lenne szükség, amelyekre hiányzik a pénzügyi háttér a területek tulajdonosai részéről. A kormányzat négyévente változó módon támogatja értékeink megőrzését és fejlesztését. A Széchenyi-terv tartalmazott külön a világörökségeknek elérhető forrásokat, ez a törekvés az Európa-tervből azonban már hiányzik. Szakemberek szerint olyan átfogó (és kormányváltásokat átvészelő) stratégiára és támogatási rendszerre lenne szükség, amely magyar világörökségi alap formájában fejlesztési támogatásokat finanszírozna az érintett területeken. Emellett egy világörökségi védjegy segíthetné a világörökségi helyszíneken előállított termékek piaci esélyeit. Ezek a kezdeményezések nem kerülnének milliárdokba, mégis jelentős hatásuk lehetne. Hazánk számos új jelöléssel bír.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felelős hazánk világörökségeiért. Pályázatai között mégsem találni a világörökségekre vonatkozó önálló forrásokat. A kulturális és természeti örökség részévé minősített területek különleges figyelmet érdemelnek. A pályázatok egy részének azonban kifejezetten ezekre a nemzetközi figyelmet méltán kiváltó világörökségi helyszínekre kellene irányulnia.