Működésképtelen a biodízelprogram

Délibábbá változott a még Torgyán József minisztersége idején beindított hazai biodízelprogram. Mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy hazánk nem lesz képes teljesíteni az EU előírásait, miszerint 2005-ben a forgalmazott hajtóanyagok két százalékának bio-alapanyagúnak kell lennie.

A fejlett országok a biodízelprogramok segítségével kívánják csökkenteni élelmiszer-termelésüket anélkül, hogy gazdálkodók tömegei mennének tönkre. Mivel Magyarországon működésképtelen a nyugaton bevált módszer, az is előfordulhat, hogy 2005-ben importálnunk kell a biodízelt – figyelmeztetett Marosvölgyi Béla bioenergetikai szakember, aki szerint az előző kormány idején beindított projekt pénz hiányában idén megszűnhet. A tervezett 79 üzemből első körben négy épült volna föl, a csurgói és a csongrádi építkezések meg sem kezdődtek. Legmesszebbre Kunhegyes jutott, ahol a próbaüzem után leállították a programot. A biodízel literje a mai termelési árak mellett annyiba kerül, mint az adókkal terhelt ásványi olajé. Mivel a mezőgazdasági termelők az adó jelentős részét visszaigényelhetik, a versenyképesség érdekében literenként nyolcvan forinttal kellene támogatni a biodízelt. Ez az összeg azonban jelenleg csupán harminc forint.
A biodízel is csak egy lehetőség és nem hozhat megváltást a vidéknek – nyilatkozta lapunknak a földművelésügyi tárca illetékese, Hanzely György. A harminc forintos támogatás véleménye szerint nem elegendő, ennek növelését csak az uniós csatlakozás után tartja elképzelhetőnek, az agrártámogatási rendszer gyökeres átalakulásával. A csatlakozás után ugyanis több százezer hektárt kell kivonni a termelésből, ám ezeken a területeken Brüsszel engedélyezi a nem élelmiszerszerű művelést.
Hiányzik a törvényi háttér is, hiszen a bioüzemanyagok felhasználása csak zárt fogyasztói rendszerben, a mezőgazdaságon belül engedélyezett. A mai helyzetet látva a törvényalkotóknak nem kell sietniük, mert támogatás híján a közeljövőben senkinek sem lesz érdeke nagy mennyiségű bioüzemanyagot előállítani, így attól sem kell félni, hogy a gyártók tiltakoznának a törvényi korlátozások ellen.
A biológiai üzemanyag ötlete nem újdonság. Magyarországon már a két világháború között is eredményesen használták a magas cukor- és keményítőtartalmú haszonnövényekből előállított etanolt a benzin részleges kiváltására. Szerte a világban a hetvenes évek olajválsága adta meg a lendületet a kutatásoknak, és az anyagot mára több országban is ipari méretekben állítják elő. Az elmúlt években az Egyesült Államok és az Európai Unió is elfogadta saját bioüzemanyag-programját, és ennek keretében a motoralkohol mellett a napraforgóból, repcéből és szójából előállított biodízel előállítását is tervezik. A bioüzemanyagok iránti érdeklődés a hetvenes évek olajválsága után erőteljesen lecsökkent, mert az olajárak közel sem nőttek olyan gyorsan, mint ahogy azt a közgazdászok előre jelezték. Szintén lassította elterjedésüket, hogy a környezetvédők jelentős része nem tartotta igazán környezetbarátnak az alternatív hajtóanyagokat. Német tudósok életciklus-elemzése azonban néhány évvel ezelőtt egyértelműen bizonyította, hogy a növényi eredetű hajtóanyagok a környezetet összességében jóval csekélyebb mértékben terhelik, mint a kőolajszármazékok.