Prága a 2016-os olimpia megrendezésére készül

A tíz évvel ezelőtt megszűnt Csehszlovákia négy alkalommal tett kísérletet az olimpiai játékok megrendezésére, sőt ha figyelembe vesszük, hogy 1900-ban Coubertin bárónak, az újkori olimpiai játékok megalapítójának Josef Rössler-Orovsky, a korabeli cseh sportélet neves alakja javasolta, hogy a játékok téli részét az észak-csehországi Óriás-hegységben bonyolítsák le, akkor a cseh kísérletek száma eggyel több.

Ha lett volna megfelelő anyagi háttér, elegendő pénz, akkor nyilván nem végződött volna kudarccal Prága 1924-es kísérlete, sem pedig az az elképzelés, hogy 1932-ben, illetve 1936-ban a Magas-Tátra legyen az egyik színhelye a nemzetközi sportünnepélynek. 1980-ban Prága ismét megpályázta az olimpia megrendezését, gyors ütemben felépült a fővárosban az Olympik szálló, ám az álmot a nagy testvér, azaz a Szovjetunió hiúsította meg azzal, hogy az olimpiát végül Moszkvában rendezték meg.
A csehek azonban sosem mondtak le immár több mint egy évszázada dédelgetett álmukról: az olimpia megrendezéséről. Július elején a Nemzetközi Olimpiai Bizottság prágai közgyűlése résztvevői számára rendezett fogadáson Pavel Bém, a cseh főváros polgári demokrata polgármestere bejelentette: a Cseh Köztársaság fővárosa megpályázza a 2016-ban, illetve a 2020-ban esedékes nyári olimpiai játékok megrendezését. A bejelentést a negyvenéves főpolgármester az első fontos lépésnek tekinti annak elérésére, hogy Prága valóban olimpiai várossá váljon. Nem indokolt az óvatoskodó szűkkeblűség, a szerénykedés, hiszen Prágának vannak tapasztalatai számos nagy sportesemény, világ- és Európa-bajnokságok rendezésében, amelyek sok tekintetben nem különböznek az olimpiától – mondta. Bém arról is meg van győződve, hogy a világraszóló sportünnepély kapcsán Prágába vonzza a külföldi befektetőket, hiszen a fővárosban van elegendő sportlétesítmények építéséhez megfelelő terület.
Az olimpia megrendezésének megpályázása ellentétes reakciókat váltott ki a cseh közvéleményben. A sokak által utópiának tartott elképzelés ellenzői szerint sem a cseh, sem a prágai költségvetés nem bírná el az olimpia megrendezéséhez szükséges legkevesebb százmilliárd korona soron kívüli kiadást. Az egyik legnagyobb akadálynak a prágai közlekedési rendszer korszerűsítésének s kiterjesztésének lassúságát, valamint költséges voltát tartják. Úgy vélik, senki sem garantálhatja, hogy az olimpiai játékok számlája végül is nyereséggel zárul.
Az olimpia hívei azonban derűlátóak. Rámutatnak: 1992-től – amikor Barcelona vállalta a nyári olimpiai játékok megrendezését – minden ország, amely házigazdája volt a játékoknak, sokat keresett a vállalkozáson. Tavaly például Salt Lake City közel kétmilliárd dollár nyereséggel zárta az olimpiai számlát.
A főpolgármesteri hivatal szakembereket bízott meg azzal, dolgozzanak ki elemzést az olimpia megrendezésének feltételeiről. A szakértők megvizsgálják, elbírná-e Prága például a szurkolók százezreinek elszállásolását, számos új sportlétesítmény s az olimpiai falu építésével járó terheket. Amenynyiben az elemzés megvalósíthatónak tekintené az olimpia megrendezését, a befektetések mértéke szinte csillagászati összegre, mintegy 250-300 milliárd koronára nőne. Csupán közlekedési létesítményekre, a közúti és a metróhálózat fejlesztésére százötvenmilliárd koronát kellene fordítani – vélik a szakértők. De mindjárt hozzáteszik: hasznos befektetések ezek, hiszen a tervezett építkezésekkel előbb vagy utóbb számolni kell. Az olimpia csupán meggyorsítaná e tervek valóra váltását.
Milan Jirásek, a Cseh Olimpiai Bizottság elnöke szerint már maga az a tény, hogy Prága az olimpiai játékok színhelyének egyik jelöltje lesz, szinte felmérhetetlen értékű ingyenes reklámot, világraszóló népszerűséget biztosítana az országnak és fővárosának egyaránt. Jan Bürgermeister, a főpolgármester helyettese (ODS) azzal érvel az olimpia mellett, hogy az ilyen méretű sportesemény megrendezésének vállalása kedvező lökést adna a gazdaság és a szolgáltatások teljesítőképességének. Ha Prága most szerénykedve elállna olimpiai terveitől, ki tudja, mikor nyílik erre újabb lehetőség – fűzi hozzá. Most alkalom nyílik Prága világraszóló prezentálására, mégpedig ingyen, később ezért százmilliókat kellene fizetni – állítja. Úgy látja, egyedülállóan ritka alkalomról van szó, mert az elmúlt tizenhárom évben Prága területén több óriásvállalat szűnt meg, s ezek helyén felépülhetnének a szükséges sportlétesítmények.
Prágában – az olimpiától függetlenül – több nagyobb sportlétesítmény, fedett sportcsarnok, stadion épül, amely megfelel az olimpiai játékok követelményeinek is. Ám így is szükségessé válik további sportcsarnokok építése, a fővároshoz közeli helyeken megfelelő sportövezetek létesítése. Különösen a vízi sportok kedvelői szenvednek megfelelő létesítmények hiányában.
Figyelemre méltó, hogy az olimpia megrendezésének megpályázását a cseh politikusok – ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt – óvatosan ugyan, de támogatólag fogadták. Václav Klaus köztársasági elnök bizonyos aggályokkal ugyan, de támogatná, nem gördítene akadályokat a kedvező döntés végrehajtása elé. Vladimír ©pidla szociáldemokrata pártelnök és kormányfő a jelentkezéssel kapcsolatban kifejtette: az olimpia megrendezése a cseh szervezőképesség határain belül van. Példaként említette Görögországot: ha Athén képes nyári olimpia megrendezésére, akkor erre mi is képesek vagyunk – mondta.