Strasbourgi érvek az autonómia mellett

Az autonómia azoknak a kulturális kisebbségeknek segíthet, amelyek többséget alkotnak egy régión belül, hogy oly mértékben önrendelkezzenek, amenynyire ez lehetséges, tiszteletben tartva az illető állam területi egységét – véli Andreas Gross, akinek jelentése első alkalommal emelte az Európa Tanács (ET) napirendjére az önrendelkezés kérdését.

Strasbourgban az ET közgyűlésének legutóbbi plenáris ülésén előterjesztett dokumentum leszögezi: „az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitört, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államuk közötti háborúkat jellemezték”. A jelentésről érintőlegesen sem adott hírt a magyar sajtó, a kormány pedig említést sem tett róla, holott az állásfoglalásnak nem kisebb a politikai jelentősége, mint a státustörvényt bíráló Jürgens-jelentésnek. A dokumentum szerint a különböző fokú – kulturális, részleges, teljes – autonómiával a törvényhozó és végrehajtó jogkörök egy része az érintett kisebbséghez kerül, de maga az autonóm terület az állam szerves része marad. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a jogrendszer, a választott tisztségviselők, a hatalommegosztás ellenőrizhetőségét illetően.
A dokumentum svájci szerzője a Krónika című napilapnak adott interjújában nyomatékosította: a helyi és regionális közösségek és demokráciák ugyanolyan erőssé válnak, mint a transznacionális és globális közösségek. Mint mondta, szívesen részt vesz nyilvános erdélyi vitákon az autonómiáról.
***
Támogatás Aradnak? Magyarországi közalapítványok támogatásával idén októberben megvalósulhat az aradi Szabadság-emlékmű helyreállítása – közölte a Krónika című erdélyi lapban Bognár Levente aradi alpolgármester. Elmondta: Medgyessy Péter miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy különböző, műemlékvédelemmel foglalkozó magyarországi közalapítványok összesen 70 millió forinttal támogatják az emlékmű újraállításának tervét. (MTI)