Szlovák egyetem egy magyar karral?

Zsolnán ülésezik a Szlovák Akkreditációs Bizottság, amely szerdán a kora esti órákban hallgatta meg a révkomáromi székhellyel tervezett önálló magyar egyetem alapító dokumentumait előkészítő, magyar szakértői csoportot, köztük Bauer Edit és Albert Sándor parlamenti képviselőket.

A tanácskozás eredményét, azaz a bizottság végső döntését vélhetően ma teszik közzé, s bár a magyar tárgyalóküldöttség optimistán utazott Zsolnára, elképzelhető, hogy az önálló állami magyar egyetem csak egy karral kezdi meg működését a 2004/2005-ös tanévben.
Ismeretes, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 1998-ban csak úgy lehetett a szlovák kormánykoalíció tagja, ha írásos garanciát ad arra, nem fogja szorgalmazni az önálló egyetem létrejöttét.

Tény, hogy a kormány is hozott határozatot arról, tízmillió koronával támogatja a nyitrai Konstantin Egyetemet, amennyiben létrehozza a kart, de tény az is, hogy az egyetemi tanács saját autonómiájára hivatkozva nem fogadta el a kormány felajánlását – beavatkozását – az egyetem átalakításába, s a magyar kar helyett egy „hibrid” közép-európai kultúrák karának a megalakulásáról döntöttek a tanács tagjai.
A nyitrai egyetemi tanács 2002 nyarán hozott döntése nagy csalódást váltott ki az MKP politikusai között, de az egész felvidéki magyar nemzetrészben is. Hiszen köztudomású volt már korábban is, hogy Szlovákiának több mint húsz egyeteme van, vagyis mintegy százötvenezer emberre jut egy intézmény, a több mint ötszázezres magyarságnak ilyen körülmények között akár két egyeteme is lehetne, az egyik a nyugati, a másik a közép- és keleti régiónak. Az is régóta ismert tény, hogy a felvidéki magyarság körében az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya az országos átlag felén van mindössze, azaz amíg minden 100 szlovákból több mint tíznek van felsőoktatási oklevele, a magyarok körében ez az arány a mai napig mindössze 4,8 százalék.
A 2002-es őszi parlamenti választáson kiválóan szerepelt a Magyar Koalíció Pártja, a 150 fős parlamentben 20 mandátumot szerzett, a koalíciós tárgyalásokon ezt a pozícióját használta ki a párt arra, hogy a kormányprogram kiemelt feladatai közé soroltassa be az önálló állami magyar egyetem megalakítását. A párt vezetői még azt is kikötötték, hogy az egyetem megalakulására a választási ciklus első felében kell sort keríteni. Ennek megfelelően a párt oktatásügyi szakértői még az idén februárban kidolgozták az egyetem alapításához szükséges dokumentumokat, amelyeket az oktatásügyi minisztérium terjesztett aztán az akkreditációs bizottság elé. A tervezet szerint az egyetem Révkomáromban működnek, s három kara lenne kezdetben: a pedagógiai, a teológiai és a közgazdasági. A javaslat indokolása logikus: a felvidéki magyar iskolákban már most több száz nyugalmazott tanító és tanár dolgozik utánpótlás híján, miközben az elkövetkező négy esztendőben több mint ezren vonulnak nyugdíjba. A felvidéki magyar papképzés kérdése már tizenötödik alkalommal adott okot a révkomáromi pünkösdi imanap megtartására „az önálló magyar püspökségért és a magyar kispapokért”, miközben egy felmérés alapján az is közismert, hogy több mint kétszáz olyan magyar többségű település van a felvidéken, ahol nincs magyar katolikus pap. Ahhoz pedig, hogy a magyarok a szülőföldjükön boldogulhassanak, gazdaságilag kell talpra állniuk, közgazdász pedig csak elvétve található a magyarság körében.
Az akkreditációs bizottság a magyar egyetem dokumentumaival először májusban foglalkozott, s hivatalosan „formai hiányosságok” miatt adta vissza átdolgozásra. Nem hivatalosan azonban nyilvánosságra jutott a hír, amely szerint a bizottság tagjai teljesen elzárkóznak attól, hogy az egyetem pedagógusképzéssel foglalkozzon, de indokolatlannak tartja a közgazdasági kart is, mondván, Szlovákia szinte minden egyetemén van ilyen kar, sőt önálló közgazdaság-tudományi egyetem is létezik, nincs szükség a „kínálat bővítésére”. Azaz nem kizárt, hogy az akkreditációs bizottság úgy hagyja jóvá az önálló állami magyar egyetem létrejöttét, hogy azon csak a teológiai kar működik majd. S ez ugyancsak nagy csalódást jelentene a magyarság körében, bár az MKP néhány politikusa hajlik az ilyen döntés elfogadására.