Szarvas András egyszemélyes intézményként dolgozik ezen a piacon: térképeket ad ki és forgalmaz, nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően turisztikai vásárokon szervez bemutatkozási lehetőséget a magyar szakembereknek. Jelszava nem mindennapi: Óvakodj a barátaidtól, üzletelj a konkurenciával!
– Honnan tudja meg a térképész, hogy a hetek alatt felépített bevásárlóközpont átrajzolta egy kerület úthálózatát, és honnan értesülnek például az új cseh és szlovák határ vonaláról?
– Az adatgyűjtés külön tudomány. A változásokat néha a hatóság adja ki, máskor sikerül régi ismerős tájfutót találni az autópálya-építő cég mérnökei között, vagy sikerül meggyőzni az önkormányzatot, hogy a falon lógó rendezési térkép adatait hagyják lemásolni. Arra is volt példa, hogy az áruházlánc emberei elkergették a térképészeket, akik az építmény adatairól érdeklődtek, máskor viszont éppen ők kérdezik, hogy kell-e nekünk a részletes térkép. Nincs recept, személyes kapcsolatokon múlik minden. Hasonló a helyzet a nemzetközi térképek esetében is.
– Ez így elég kaotikusnak látszik…
– A fejlettebb országokban sincsenek tökéletesen naprakész térképek, de értelemszerűen mindig a helyi a legfrissebb és legpontosabb. Ha például ki akarok adni egy franciaországi térképet, akkor megpróbálok francia alaptérképből dolgozni. Amerika térképnagyhatalom, de a legpontosabb kiadványokhoz nehéz hozzájutni. Tizenöt-húsz éve az orosz volt a másik hatalom ezen a területen, a Szovjetunió megszűnése óta az ő térképeik kikerültek a szabadpiacra. Nem véletlen, hogy az újságírók és a humanitárius szervezetek ezeket a viszonylag olcsó térképeket használják például az iraki és az afganisztáni munkához. Arrafelé az utóbbi években nem történt túl nagy változás, a tíz-húsz éves térkép még ma is jól használható.
– Manapság nem készülnek új felmérések? A műholdas technika – például az űrfelvételek – nem segítenek a térképrajzolónak?
– A térképész általában hozott anyagból, korábbi térképekből dolgozik. Az űrfelvétel nagyon drága. Magyarországon tudtommal 1985-ben dolgoztak amerikai és orosz műholdfelvételekből egy izlandi térképet készítve. Új felmérés általában csak nagy méretarányú, kisebb földrajzi egységet bemutató térkép esetében készül, de akkor is nagyon ritka, hogy valaki nulláról indulva rajzolja meg. Ma már digitális formában szinte mindennek az alaptérképét meg lehet venni.
– Van Magyarországnak hiteles, állami alaptérképe?
– Elméletileg állami feladat lenne a használható alaptérkép elkészítése, de a hazai topográfiai térképek zöme több évtizede készült. Ráadásul ezt csak nagy összegért lehet megvásárolni, ellentétben Amerikával, ahol az adófizetők pénzéből előállított állami térkép sokkal könnyebben felhasználható. A gazdag országokban ötévente legalább a lakott területekről készül légi fénykép és felújított állami térkép. Jó lenne, ha ezt a rendszert nálunk is bevezetnék.
– Látott már nagyon szakszerűtlen, pontatlan magyar térképet?
– Láttam, de szerintem nem rosszabb és nem jobb a helyzet nálunk, mint bármelyik más szakma esetében. Évente húszasával végzik el az egyetemet a fiatal térképészek. Általában nincs évekre leköthető pénzük, ezért nem speciális térképeket kezdenek gyártani, hanem például a legnagyobb tortából, a Budapest-térképből próbálnak kihasítani egy szeletet, olcsóbb és divatosabb térképet készítve a többiekénél. Nekünk, öregeknek meg kell próbálnunk bevonni őket a minőségi munkába, megosztva velük eszköztárunkat, gyakorlatunkat, hogy cserébe megkaphassuk fiatalos energiájukat és technológiai tudásukat. Szeretem a versenyt, és nem félek a versenytársaktól.
– A digitális technikák elterjedése miatt az utóbbi években csökkent-e a papíralapú termékek forgalma?
– A papírtérképek forgalma folyamatosan nő. A legjobban a már említett Budapest-térkép, illetve -atlasz fogy idehaza, ezekből évente két-háromszázezret lehet eladni. A második slágertermék a Magyarország-térkép és -atlasz, körülbelül évi százezer darabbal. A piac nem mindig követi a divatot és a világeseményeket: a barcelonai olimpia és a sevillai világkiállítás idején ötezer példányban kiadott spanyol térkép csak tíz év alatt fogyott el. A digitális térképek piaca növekedik, de még messze van a hagyományos kiadványok forgalmától.
– Mi a helyzet a hazai városok, kisrégiók térképeivel?
– Kulcskérdés a helyi terjesztő; egy Kecskemét-térképet csak Kecskeméten lehet jelentős példányszámban eladni. Ugyanez a helyzet a regionális kiadványokkal is – a szegedi embert kevéssé érdekli a Budai-hegység és fordítva. Biztosan csak a Budapest- és a Magyarország-térkép térül meg, a cégek általában ezek nyereségét fektetik be más térképekbe. Azt szoktam mondani, hogy egyesek pénzt csinálnak, mi pedig térképet: például a négyszáz forintért eladható Békés megyei térképem előállítása kétmillió forintba került, plusz nyomdaköltség, tehát ez a kiadvány szerintem soha nem lesz nyereséges. A ma térképészei diófát ültetnek azzal, hogy talán majd a gyerekük profitál a gyümölcséből.
– Érdeklődnek a magyar térképek iránt a nagyvilágban?
– Évek óta készítem a Hungary on maps – Hungarian maps című külföldi katalógust, és azt tapasztalom, külföldön is Magyarország és Budapest térképe fogy a legjobban. Többnyelvű térképeket kínálunk a nagyobb városokról, a turisztikailag érdekes területekről, vizekről. Van országos vasút- és biciklistérkép, külön kiadvány kapható a horgászvizekről.
– Az ön kiadványai sokszor nyernek Szép magyar térkép díjakat. Fontos a szakmai elismerés?
– A Szép magyar térkép nehezen megfogalmazható, szubjektív kategória, nem szakmai díj. Én úgy nevezném, hogy kellemes és megbízható térképeim vannak, amelyek esetében a tartalom, az ár és a használhatóság aránya megfelelő.
– Milyen új piaci igények jelentek meg az utóbbi években? Gyakran kap felkéréseket például céges térképekre, ingyen osztogatott PR-kiadványokra?
– A térképészek visszatérő álma a bankok és a benzinforgalmazó vállalatok meghódítása, de ilyen megrendelés ritkán van. Ki kell énekelni a sajtot a pénzes cégek szájából. Ha a cég logója ott a borítón, az elég, kevéssé érdekli őket, hogy a reklámajándékként osztott Magyarország-térképen nincs rajta az M3-as legújabb szakasza.
– A világban egyre többen használnak műholdas, helyzetmeghatározó berendezéssel kombinált, digitális térképet, amely rengeteg információt tartalmaz. Mikorra készül el a hasonló tudású Magyarország-térkép?
– A világon jelenleg két cég készíti az ismertebb GPS-kompatibilis autók számára a térképrendszereket (TeleAtlas, NavTech), természetesen alvállalkozóként igénybe véve a helyi szakemberek tudását. Az ilyen rendszer elkészítése milliárdos beruházás, ezért a térségben előbb a lengyel és a cseh változat készült, illetve készül el. A magyar várhatóan két-három év múlva kerül piacra, és talán ezzel is úgy járunk, mint a mobiltelefonokkal: a késés előnyünkre válhat azzal, hogy átugrunk egy-két technológiai szakaszt. Így nálunk talán már nem a most használt (rendszeres adatfrissítésre szoruló), CD-ken terjesztett térképek lesznek a népszerűk, hanem a műholdakkal állandó kapcsolatban lévő adatbázisok, amelyek az aktuális forgalmi információkat is tartalmazzák a dugókról, balesetekről, időszakos elterelésekről. Az a kérdés is eldől rövidesen, hogy a mobiltelefonok lesznek-e képesek a GPS-térképek nyújtotta szolgáltatásra, vagy netán a GPS-ketyerék fognak mobiltelefonként és kézikomputerként is funkcionálni.
jézus
Egynapos történelmek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!