Teljes piacnyitásra készül a vasúttársaság

A kormány augusztus 6-án tárgyalja a MÁV-reformot – értesült a Magyar Nemzet. A MÁV Rt. az uniós csatlakozást követően nemcsak hálózatának húsz százalékát, hanem a teljes infrastruktúráját megnyitná a kereskedővasutak előtt.

Sínen vagyunk, a MÁV elindult az Európai Unió felé, elkezdődött a vasút rendbetétele – jelentette ki tegnap Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az 53. vasutasnapon. A miniszter örömmel nyugtázta, hogy a vasúttársaság szervezeti átalakítása befejeződött. Jelen helyzetben azonban a MÁV Rt. egyre nagyobb állami támogatás mellett évi harmincmilliárd forint veszteséggel működik, miközben szolgáltatási színvonala folyamatosan romlik, így kétséges, hogy hosszú távon, piaci körülmények között, illetve a csatlakozás után az EU-ban tartani tudja-e pozícióit. Az állami cég leginkább az elhibázott közlekedéspolitika miatt került ilyen helyzetbe, hiszen a tulajdonos nem téríti meg az általa megrendelt szolgáltatásokból adódó veszteséget, ezért a működéshez és a fejlesztésekhez drága hiteleket vesz fel, így folyamatosan eladósodik. A csatlakozás új helyzetet teremthet, hiszen az EU kötelezi a tagországok kormányait, hogy a személyszállítás veszteségeit teljeskörűen térítsék meg, ezenkívül az infrastruktúra fenntartását állami keretek között biztosítsák.
A MÁV Rt. által elkészített reformtervezetet a gazdasági kabinet legutóbbi ülésén néhány ponton módosították, a kormány augusztus 6-án tárgyalja a javaslatokat. Külön fejezetként szerepel a tervezetben a személyszállítás finanszírozása és fejlesztése, a vasúti áruszállítási piac liberalizálása, az EU-normák szerint működtetett pályavasút, valamint a hálózat és a létszám racionalizálására irányuló törekvések.
Udvari László, a MÁV Rt. elnöke lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a liberalizációt követően a pályahálózatnak nemcsak a húsz százalékát, hanem a teljes vasúti infrastruktúrát meg kívánják nyitni a kereskedővasutak előtt. A végleges döntést az első év tapasztalatait követően hozzák meg: a teljes liberalizáció célja, hogy az európai vasúti fuvarozók díjfizetés ellenében a magyar hálózatot használják. A pálya fenntartásából adódó veszteségeket egyelőre nem terhelnék a költségvetésre, mivel az állam a személyszállítást 2004-től teljeskörűen finanszírozza. Udvari elmondta: azt szeretnék elérni, hogy az állam még idén vállalja át a MÁV adósságát, így a társaság 2004-ben tiszta lappal indulhat. A járműpark fejlesztését továbbra is hitelekből valósítják meg, de csak azokra a projektekre vesznek igénybe kölcsönt – elővárosi, intercity-forgalom –, amelyek megtérülnek. A MÁV Rt. elnöke elmondta továbbá, hogy a reformtervezetben nem szerepel a mellékvonalak megszüntetése. A társaság kísérletképpen két vonalat – a hozzá tartozó vagyonnal és a munkavállalókkal – ad át önkormányzatoknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy néhány száz kilométeren a jövőben valóban kiválthatja autóbusz a vasúti közlekedést. A létszámleépítést a MÁV a műszaki fejlesztésekkel együtt valósítja meg: a nyugdíjazásokkal és a portfóliócsökkentéssel együtt 2004–2006 között tízezer embertől válnak meg.
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Rt. némileg kedvezőbb helyzetben van, hiszen vonalhálózatához képest jelentős forgalmat bonyolít, a fuvarok nagy része nemzetközi jellegű. Ennek ellenére tavaly veszteséggel zárt a társaság. A GYSEV Rt. vezetői a vasutasnapon arról szóltak, hogy idén nullszaldós eredményt várnak, ehhez viszont újabb fejlesztésekre, szervezeti átalakításra, a regionális együttműködés kiterjesztésére lesz szükség.