Tiltakozó oktatási érdekvédők

Közös nyilatkozatot adtak ki tegnap a köz- és a felsőoktatásban, a szakképzésben, valamint a kutatásban érintett nyolc ágazati szakszervezet vezetői arról, hogy nem tartják alkalmasnak társadalmi vitára az oktatási miniszter által június 15-én nyilvánossá tett felsőoktatási reform koncepciójáról szóló szakmai anyagot.

Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke – tolmácsolva az érdekvédelmi tömörülések álláspontját – sajtótájékoztatón elmondta: egyetértenek azzal, hogy a bolognai dekrétumban megfogalmazott egységes európai felsőoktatási térséghez a magyar iskolarendszer is csatlakozzon, azonban a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy ennek a koncepciónak a meghirdetése kapcsán a felsőoktatás teljes átalakítására kíván a szaktárca javaslatot tenni. Emellett megemlítette, hogy a közelmúltban elfogadott közoktatási törvényben szerepel a kétszintű érettségi, amit a szaktárca most egyszintűvé állítana vissza.

Kis Papp László kiemelte a szakmai anyagban olvasható, a pedagógusképzésről szóló „zavaros” elképzeléseket és azt, hogy az előterjesztés az állami felsőoktatási intézmények magánosítását helyezi előtérbe, ami magával vonja az oktatók, a szakalkalmazottak, a kutatók közalkalmazotti státusból való kikerülését. A koncepció emellett felveti a tandíj intézményének bevezetését is. Az érdekvédelmi szervezetek azt várják a kormánytól, hogy vizsgálja felül az idei, a felsőoktatást sújtó elvonások mértékét, és nyilatkozzanak arról a kiszivárgott hírről, amely szerint jövőre ezen a területen mintegy tíz és fél milliárdos költségmegvonás várható. Az érdekvédelmi szervezetek arra kérték az oktatási kormányzatot, hogy a nyári szünetet ne használja fel a társadalmi vitára, hanem az összes érintett részvételével halassza őszre az egyeztető tárgyalásokat.
A közoktatási törvény módosítása eldöntötte a kétszintű érettségi kérdését, a felsőoktatási intézmények 2005-től eszerint felvételiztetnek – reagált az elhangzottakra a távirati irodának az oktatási tárca helyettes államtitkára. A felsőoktatás reformjáról szóló koncepció elsősorban a működtetésre koncentráló átfogó vitaanyag, a pedagógusképzés reformjával külön szakmai bizottság foglalkozik a tárcánál – tette hozzá Mang Béla. A felsőoktatási intézmények magánosítására vonatkozó bírálatokról kifejtette: a korszerű működéshez hozzátartoznak olyan új formák is, amelyek szabadabb gazdálkodásra adnak lehetőséget. Ennek első lépéseként a magántőke bevonásának lehetőségét említette. Mang ugyanakkor leszögezte: tandíj nincs és nem is tervezik a bevezetését.