Vihart kavart Kovács László kérése

Meglepetéssel és egyértelmű elutasítással fogadták Bukarestben, hogy Magyarország is részt kíván venni az Európai Unió és Románia között folyó csatlakozási tárgyalásokban. Kovács László külügyminiszter kedden az Európai Bizottság támogatását kérte a magyar részvételhez, miután Juhász Endre integrációs miniszter is felvetette az ügyet az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén.

Mircea Geoana román külügyminiszter a bukaresti Adevarul című napilapnak nyilatkozva leszögezte: a kezdeményezés ellentétben áll azoknak a tárgyalásoknak a lényegével és szellemével, amelyeket a közelmúltban folytatott Bukarestben Kovács Lászlóval. Vasile Puscas bukaresti EU-főtárgyaló szerint az eddigi megállapodások megkérdőjelezése lenne, ha Magyarországot bevonnák az unióval folytatott román csatlakozási tárgyalásokba.
*
A kolozsvári Krónika által idézett szóvivő közölte: a román vezetés meglepődött azon, hogy Magyarország kérte bevonását az EU-csatlakozási tárgyalásokba. „Ezt a kérdést a magyar félnek kell tisztáznia, mivel az említett kijelentések ellentmondanak az unióhoz csatlakozó tíz ország, köztük Magyarország vállalásainak, illetve azon tárgyalások szellemének, amelyeket július 18-án folytatott Bukarestben Kovács László magyar külügyminiszter Mircea Geoanã román külügyminiszterrel a román–magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén” – jelentette ki Dobran.

A bukaresti nyilatkozatokra reagálva Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTI-nek elmondta: „Magyarországnak nem áll szándékában lassítania Románia európai uniós integrációját, és jóhiszemű szándék vezérli akkor, amikor szeretne részt venni Bukarest csatlakozási tárgyalásain”. Tóth Tamás hangsúlyozta: a Külügyminisztérium jogosnak tartja a magyar kérést. „Magyarország azért akar részt venni Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásain már a belépés előtt, az aktív megfigyelői státus időszakában, mert Budapest és az unió számos közös érdeke ezt indokolja” – mondta. Utóbbiak közé sorolta a környezetvédelem, a határátkelés, a regionális együttműködés és a közlekedés ügyét.

A román sajtó igen nagy teret szentelt az afférnak, s diplomáciai feszültségként tálalta a kialakult helyzetet. A legtöbb bukaresti napilap címoldalon, vezető hírként közölte a magyar kezdeményezést és az erőteljes román elutasítást. „Magyarország sápot akar húzni a román csatlakozási tárgyalásokból” – írja az Eveneimentul Zilei. Az Adevarul azt is tudni véli, hogy Juhász Endre Brüsszelben kijelentette: amennyiben Magyarországot nem vonják be a román tárgyalásokba, az Országgyűlés esetleg nem ratifikálja majd Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. Az MTI által idézett Curierul National című lap a magyar igény kapcsán azt a kérdést tette fel, hogy „Magyarország gyámsága alá kerül-e Románia EU-csatlakozása?”. A Curentul című újság pedig arról írt, hogy „úgy tűnik, miután a magyar vezetés vereséget szenvedett a kedvezménytörvény csatájában, másra sem tud gondolni, csak arra, hogy milyen édes a bosszú”.