Az ÁAK szerződésszegése

Információink szerint nemcsak Pannonplast-részvényt, de még állampapírt sem vásárolhatott volna az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-től kapott pénzből. A két állami cég közötti szerződés szerint kizárólag földek, illetve informatikai eszközök vásárlására kapott tizenhárommilliárd forintot az ÁAK. A pénzt a K&H Bank Rt.-nél külön számlán tarthatta volna a kedvezményezett autópálya-társaság, és a kamatot szintén az NA Rt. által megjelölt célokra költhette volna.

Előfinanszírozási szerződést kötött a két állami cég, mielőtt az NA Rt. átutalta azt a tizenhárommilliárd forintot, amelyet az autópálya-építéshez nélkülözhetetlen földterületek vásárlására, illetőleg informatikai eszközök beszerzésére költhetett volna az ÁAK Rt. A szerződésben rögzítették: az átutalt pénzt kizárólag e két célra használhatja a társaság, amely kötelezettséget vállalt arra is, hogy az összeget a K&H Bank Rt.-nél vezetett külön számlán helyezi el. Mint ismeretes, az NA Rt. tízmilliárdot utalt földvásárlásra és hárommilliárd forintot (2,4 milliárd plusz áfa) informatikai eszközök vásárlására. A két fél megállapodott még abban is, hogy a kamatokat sem használhatják egyéb célokra: ezt később annyiban módosították, hogy 300 millió forintot az NA Rt. által korábban el nem végzett munkákra költhet az ÁAK Rt. Beszámolási kötelezettséggel tartozott továbbá a kedvezményezett arról, hogy az állami forrást mikor és mire költi, költötte el, illetve a szabad pénzeszközt az elkülönített számlán tartja-e. Az ÁAK Rt.-nek negyedévente kellett mindezekről beszámolnia az NA Rt.-nek, a feltételek miatt az autópálya-kezelő nemhogy Pannonplast-részvényt, de állampapírt sem vásárolhatott volna. Úgy tudjuk, hogy sem az NA Rt., sem az utóbbit felügyelő szaktárca nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének.
Információink szerint Kulcsár Attila tavaly decemberben jelent meg az ÁAK Rt.-nél, az akkori vezérigazgató, Bitvai Miklós bizalmi emberként mutatta be őt a cég munkatársainak.

Kulcsár Attila feltűnését, illetve későbbi tevékenységét segítette az a körülmény, hogy az ÁAK Rt.-nél abban az időben teljes hatalmi átrendeződés történt. Mint ismeretes, 2002. december 31-ig az ÁAK Rt. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-hez tartozott, jelenleg a cég tulajdonosi jogait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gyakorolja. Az ÁAK Rt. ezzel a fordulattal az MSZP-s befolyás alatt levő banktól az SZDSZ-es gazdasági tárcához került: a Bitvai Miklós vezette ÁAK Rt.-nél több vezető beosztású munkatársat mentettek fel 2003 első fél évében, helyükre szintén „saját” emberek kerültek. Az elbocsátásokhoz tartozik, hogy az ÁAK Rt. felső vezetésének megbízásából a Dr. Pendl & Dr. Piswanger International Vezetői Tanácsadó Kft. végzett teljes körű átvilágítást a cég munkatársai körében. A vizsgálatok során – amelynek részeként például külön IQ-tesztnek vetették alá a munkatársakat – szakmailag mindent rendben talált a tanácsadócég, ennek ellenére Bitvai Miklós asztalára letettek egy átszervezési javaslatot, a cég vezetője pedig következetesen végrehajtotta az „utasításokat”.
Bár az ÁAK Rt. tízmilliárd forintot kapott földterületek vásárlására, e célra az első fél évben mindössze 300 millió forintot költöttek. A brókerbotrányt, illetve a pénz felhasználását ismerve ez nem meglepő, viszont normális esetben ennek a pénznek szinte minden fillérére szükség lett volna. Ismeretes: a kormányzati propaganda szerint eddig soha nem tapasztalt mértékben fejlesztik az ország autópálya-hálózatát, aminek viszont az lenne az alapvető feltétele, hogy az előkészítő munkálatokat – ezen belül a földvásárlást – rohamtempóban végezzék. Ha pedig minden a kormányzati kommunikáció szerint haladna, a földvásárlásokra nem csak 300 millió forintot költött volna az ÁAK, illetőleg nem bontotta volna fel azokkal az ügyvédi irodákkal a szerződéseket, amelyek a földvásárlási ügyekben eddig eljártak. Ez utóbbi lépés hivatkozási alap lehet akkor, amikor felvetődik, hogy miért lassultak le az autópálya-építések.