Egy életszerű történet

Előfordulnak ebben a világban fatális véletlenek, nem- egyszer nagy közösségek, népek, akár az emberiség sorsa, jövője múlhat egy jelentéktelennek tűnő apróságon. Például az emberek hajlamosak valamely nagyszabású összeesküvést feltételezni a Kennedy-gyilkosság hátterében, holott az is lehet, hogy a merénylő csak a verebekre lövöldözött, s merő véletlenségből került az elnök a lővonalába. A jelek, mi több, a hivatalos szervek megalapozott álláspontja szerint Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét sem azért bántalmazták brutális kegyetlenséggel, mert sokmilliárdos csalás, sikkasztás nyomára bukkant, hanem egy előre nem látható közlekedési baleset miatt. A nyomozó hatóság ez irányú hipotézise teljesen logikus és életszerű. Próbáljuk rekonstruálni az eseményeket.
Szász Károlynak a nagy leleplezési ügy körül járt az esze, ezért figyelmetlen volt, és autójával elsodort egy békés kerékpárost. Ezen egy egészségügyi kocogó mélységesen felháborodott, és a nála lévő seprűnyéllel félholtra verte a balesetet okozó úrvezetőt. Nagyjából ez hámozható ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztálya vezetőjének, Bodnár Zsolt alezredesnek tegnap délután közzétett nyilatkozatából. Az alezredes perdöntő bizonyítékkal is rendelkezik, ugyanis a bűncselekmény helyszínén lefoglalt kerékpár műszaki hibás volt, amiből az következik, hogy Szász Károly elütötte a biciklistát, attól lett nyolcas a kerékben. Bodnár főrendőr leadta ezt a kommünikét a Magyar Távirati Irodának, majd további titkos nyomozásokba merült, legalábbis a sajtó számára elérhetetlenné vált. Az MTI néhány órával később helyesbítette a hírt, jelezvén, Bodnár Zsolt nem al-, hanem minden jelző és képző nélküli ezredes, lehet, időközben előléptették. Megérdemelné, hiszen a június 16-án kiadott első rendőrségi jelentés olyan adatokat és tényeket tartalmazott, amelyek könnyen tévútra vezethették volna a nyomozást. Aszerint egy állítólagos baleset ürügyén állították meg Szász Károly gépkocsiját, majd miután a PSZÁF-elnök kiszállt a járműből, két férfi előugrott a bokrokból, és a „szerencsétlenül járt” biciklistával együtt, botokkal ütlegelni kezdték. Nehezen hihető történet, mert ilyesmi egy jogállamban nem eshet meg. Sokkal valószerűbb, hogy egy kocogó kapta elő a zoknijában, az övtáskájában, netán a farzsebében hordott, seprűnyélnek látszó tárgyat, s azzal esett neki Szász Károlynak. Minimális, gyakorlatiag nulla a valószínűsége annak, hogy egy, a súlyfeleslegétől szabadulni vágyó erdei futkározó, a Pannonplast alkalmazottja, Kulcsár Attila ügyfele, haverja, ismerőse, bármilyen VIP-lista kedvezményezettje, milliárdokat elsíboló pénzügyi körök bérence legyen, ezért Szász Károly bántalmazása kizárólag a véletlen események szerencsétlen összjátékának számlájára írható.
A nyomozók alapos, körültekintő munkát végeztek, nem hiába bízott bennük Medgyessy Péter miniszterelnök is, aki már a múlt héten jelezte, hogy a Szász Károly elleni merénylet körül nincs minden rendben, sok a homály és a kétség. Mostantól szinte minden megvilágosodott, már csak azt nem értjük, hogy ki fenyegeti Szász Károlyt és családját. Lehet, hogy a környékbeli kocogók sejtenek valamit?