Folytatódik a botrány Jászladányban

Roma érdekvédők panasszal fordulnak az oktatási tárcához, mert csak öt jelentkezési lapot kaptak az igényelt 70 helyett azok a jászladányi roma szülők, akik a helyi alapítványi iskolába szeretnék járatni gyermeküket. A tárca romaügyi biztosa szerint az eljárás jogszerű.

Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője attól tart, hogy roma gyermekek egyáltalán nem kerülhetnek be a jászladányi alapítványi iskolába, mert a 250 férőhelyből 230-ra mások már korábban jelentkeztek. Az érdekvédő az évindító értekezleten bemutatott egy 101 gyermek nevét tartalmazó listát, akiknek az évi hárommillió forintos tandíjat a budapesti Nyitott Társadalom Intézet Alapítvány biztosítaná. A 101 jelentkező között szerepelt hetven roma kisgyermek is, akiket szüleik az alapítványi iskolába szeretnének beíratni. Amikor azonban a pénteki értekezleten kiderült, hogy a romák csak öt jelentkezési lapot kaptak, a roma szülők elhagyták az épületet – közölte Kállai László.
Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium (OM) romaügyi miniszteri biztosa az értekezlet után úgy nyilatkozott: az alapítványi iskolának jogában áll a hagyományos beiratkozást mellőzni s a korábban jelentkezőknek elsőbbséget biztosítani. – Jogorvoslati lehetőség ez ellen nincs – tette hozzá. Az értekezletet eredetileg a jászladányi művelődési házba hirdették meg, ám azt végül az iskolában tartották meg. A művelődési házban ugyanis Tóth Ibolya, az iskola megbízott igazgatója távozásra szólította fel a sajtó képviselőit. Miután az újságírók nem tettek eleget ennek, a találkozó helyszínét az iskolába tették át. Eközben a Roma Sajtóközpont fotóriporterét valaki megütötte. Dankó István polgármester a helyszínen az MTI-nek azt mondta: az igazgató joga eldöntetni, hogy kit és mikor enged be az iskolába.

Ismert, hogy a jászladányi Antal Mihály Alapítványi Iskola az elmúlt napokban kapta meg a beinduláshoz szükséges OM-azonosítót, amelyet tavaly szeptember elején formai hibákra hivatkozva már egyszer visszavontak. A falubeliek egy része szerint azért van szükség az alapítványi intézményre, hogy a tanulni vágyó fiataloknak „inspirálóbb környezetet” teremtsenek, míg a romák úgy látják, egy elit intézmény létrehozásával hátrányba kerülnének a cigány gyerekek.