A 2003. évi XXIV. törvény, közismert nevén az üvegzsebtörvény pluszrendelkezésekkel egészítette ki az államháztartási jogszabályt. Többek között azt a feladatot rótta az Állami Számvevőszékre, hogy a többségi állami tulajdonban lévő és a kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű cégekhez felügyelőbizottsági elnököt delegáljon. Erre az ÁSZ-nak hatvan napot ad a törvény.
Barkóczi Sándorné szerint a jogszabály nagyon tömören fogalmaz, ám éppen ebből adódóan számos kérdést nyitva is hagy. Ám ez idő szerint az állam nem rendelkezik azzal a nyilvántartással, amely a törvény által érintett vállalati kört tartalmazza. Ezért a számvevők most azzal foglalatoskodnak, hogy felkutassák azon cégeket, ahová felügyelőbizottsági elnököt kell jelölniük a törvény értelmében.
A számvevőszék leveleket küldött az összes minisztériumba és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez, hogy juttassák el a törvény hatálya alá tartozó cégek nevét és cégjegyzékkivonatait az ÁSZ-nak. S bár volt olyan intézmény, amely határidőn túl, de végül mindenki megküldte ezeket.
Barkóczi Sándorné emlékeztetett: egy korábbi, 2000-es kormányhatározat a Pénzügyminisztériumot (PM) és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) már kötelezte arra, hogy készítsék el az általuk alapított, illetve hozzájuk rendelt gazdálkodó szervezeti kör nyilvántartását, ám a kormányhatározat idevonatkozó pontjának végrehajtási határideje még nem járt le ezeknek a nyilvántartásoknak az elkészítésére. Mindenesetre a PM és a KVI is úgy nyilatkozott: amint elkészülnek ezzel, az ÁSZ rendelkezésére bocsátják.
Felhívta a figyelmet arra, hogy eszerint az alanyi kör nem teljes, és bizonyára számukra ismeretlen szervezeteket is fog tartalmazni e két lista. Ugyanakkor azt is látni kell – fogalmazott –, hogy ez a nyilvántartás sohasem lesz állandó, mert mindig történnek tőkecsökkentések, -növelések, illetve megtörténhet az is, hogy a jelenleg többségi állami tulajdon kisebbségi hányadra apad. Eddig mintegy 180 gazdálkodó szervezet került az ÁSZ látókörébe, de azt ma még senki nem tudná megmondani, hogy mennyire pontos ez a lista. Barkóczi Sándorné ugyanakkor azt is közölte, hogy a törvény szerint nem az ÁSZ kötelezettsége e nyilvántartás vezetése, azzal együtt, hogy mindenképpen megkönnyítené a szervezet munkáját.
A főtanácsadó szavai szerint ma még nem látják tisztán azt sem, hogy a felügyelőbizottság (fb) elnökének esetleges visszahívását hogyan bonyolítják majd. Ugyanis – hangsúlyozta – az ÁSZ-nak meg kell vizsgálnia azt is, hogy megalapozott-e a visszahívási igény. Ezt csak akkor tudnák megvalósítani, ha egy alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatot folytathatnának. Azonban az ÁSZ kizárólag az adott szervezet pénzügyi, gazdálkodási tevékenységét vizsgálhatja. Ennek rendezésére az érintettekkel közös megoldást keresnek majd annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő megalapozatlan visszahívás. Kiemelte: a jelölési szabályozást úgy alkották meg, hogy amikor az ÁSZ majd fb-elnökjelöltet állít, az szakmailag megalapozott döntés legyen. Ennek érdekében a szervezet pályázatot írt ki, s ez a Magyar Közlöny 84-es számában jelent meg, július 15-én. A benyújtási határidő tegnap járt le. A pályázat célja olyan névjegyzék összeállítása, amelybe az fb-elnöki megbízatásra leginkább alkalmas személyek kerülnek be.
Az ÁSZ legkésőbb harminc nappal ezután, tehát szeptember közepén zárja le az elbírálást. Naponta körülbelül harmincan érdeklődnek, és eddig száz pályázat érkezett, illetve négy cég jelezte, hogy megüresedett az fb-elnöki posztja.
Barkóczi Sándorné kifejtette: négy főből áll az ÁSZ-nál a bírálóbizottság, amelyből két fő jogász, egy pedig az ÁSZ egyik igazgatóságától delegált személy. A pályázatra jelentkezők névsorát nem, csak az fb-elnökjelölésre alkalmas személyi kört hozzák majd nyilvánosságra az ÁSZ honlapján, amely névjegyzékben szerepelni fog a név és a pályázó által megjelölt szakmai végzettség. Amennyiben ez összeállt, csak az ebben szereplő személyekből tesz javaslatot az ÁSZ az fb-elnök személyére. Így szeptember 30-ától eleget tudnak tenni jelölési kötelezettségüknek.
A főtanácsadó aláhúzta: a másik probléma az, hogy az ÁSZ-nak többet kellene tudnia a megkereső gazdálkodó szervezetekről is. Például arról, hogy a hivatalos bejegyzések szerint a megkereső bejelentő valóban a gazdálkodó szervezet vezetője-e, ez pedig csak a cégbírósági adatok egyeztetéséből derül ki. Emlékeztetett: az ÁSZ időben felhívta a figyelmet ezekre a hiányosságokra, illetve arra, hogy a számvevőszék nem kívánja ezt a feladatot ellátni. Az Igazságügyi Minisztérium szakértői is sok fenntartást fogalmaztak meg a törvény végrehajtásával kapcsolatban, mégis így fogadták el.
További gond, hogy önálló törvények alapján sajátos a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Mehib Rt. és az Eximbank Rt. jogállása. Az üvegzsebtörvény vonatkozik is rájuk meg nem is. Ugyanis az MFB-ről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója jelöli a felügyelőbizottság elnökét. Az Eximbankról és a Mehib Rt.-ről szóló törvény pedig úgy szól, hogy ebbe a két részvénytársaságba a felügyelőbizottság tagjait a külügyminiszter jelöli, minisztertársainak egyetértésével, és a felügyelőbizottság elnökeit ebbe a két részvénytársaságba a külügyminiszter javaslata alapján a miniszterelnök jelöli és hívja vissza. Ezek hatályos törvények, amelyek utasításait nem hangolták egybe az üvegzsebtörvény számvevőkre vonatkozó passzusaival.
németország
A nyugdíjasokat veszi célba a Tisza testvérpártjának minisztere
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!