Mint magánegyetemek esetében szokásos, a kuratóriumnak is dönteni kellett arról, hogy támogatja-e az új rektor személyét. Júliusban ez megtörtént. A magyar oktatási miniszter feladata, hogy a rektort a köztársasági elnökhöz kinevezésre felterjessze. Amennyiben Mádl Ferenc elfogadja a jelölést, Kengyel Miklós kinevezése szeptember elsején várható.
Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem jelenleg az egyetlen nyelvterületen kívül működő német nyelvű felsőoktatási intézmény, amelyet Orbán Viktor magyar és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök kezdeményezésére hoztak létre Hazai György professzor, alapító rektor vezetésével. Kengyel Miklós elmondása szerint azért adta be a pályázatot, mert a rektori tisztség mellett méltó kihívásnak tartotta, hogy az európai polgári eljárásjogot német nyelvű egyetemen oktassa. Mind mondta: rektori elképzelései már az új épülethez, a felújított Festetics-palotához kötődnek. Az épület Budapest egyik legfrekventáltabb helyén, a Nemzeti Múzeum mögött található. Az egyetem első éve sikeres volt, a megválasztott rektor tájékoztatása szerint szeptembertől az eddigi 57-ről mintegy százötvenre nő a hallgatói létszám. Az intézmény leendő vezetője többek között azt szeretné, ha további szakokkal bővülne a kínálat.
Jelenleg az összehasonlító állam- és jogtudományi, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a közép-európai szakirányokon oktatják a hozzájuk érkező végzett jogászokat, közgazdászokat, bölcsészeket és szociológusokat. A további kínálatot az alapdiplomákhoz illeszkedve szeretné bővíteni. Szándéka, hogy egyharmad-egyharmad arányban jelentkezzenek az egyetemre a német, a magyar diákok és a környező országok hallgatói. A németek esetében ez már teljesült, de túlnyomórészt még mindig magyarországi végzett diákok vesznek részt a kétéves posztgraduális képzésben. Közép-Európába eljutott az egyetem híre, amit az is jelez, hogy idén a 82 új helyre öszszesen 142-en pályáztak. Megtalálhatók köztük a környező országok – Lengyelország, Románia, Moldávia, Szerbia és Szlovákia hallgatói is. Az első év 65 fővel indult, 57-en maradtak, a 82 új elsőéves mellett pedig még néhányan várólistán vannak.
Kengyel Miklós az egyik legfontosabb feladatnak a hallgatók kollégiumi elhelyezését tartja. Erre először ideiglenes megoldást kell találni, majd – esetleg magántőke bevonásával vagy külföldi segítséggel – saját kollégiumot építeni. Elmondta: a német diákok országukból kapnak ösztöndíjat, de szaporodik a határon túli magyarok számára kiírt anyagi juttatásokról szóló pályázatok aránya is. A közép-európai országokban is megvan ez az érdeklődés az Andrássy egyetem iránt, de a tanulmányok költségei miatt csak akkor várható még több jelentkező, ha megfelelő számú ösztöndíj áll rendelkezésre. A megválasztott rektor másik fontos célja a leendő doktori iskola akkreditálása. Az egyetem az erre vonatkozó kérelmeket a tervek szerint ebben az évben benyújtja be a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. A doktori iskola működtetésének alapvető feltétele, hogy az intézmény egyben kutatóhely is legyen. Ehhez már megkezdődött a Festetics-palota földszintjén a saját német nyelvű szakkönyvtár kiépítése. A 40 ezer kötetesre tervezett könyvállomány egynegyede már megvan.
Jelenleg tizenhat tanszék működik az intézményben. Többségét német vagy osztrák professzorok, docensek vezetik, emellett természetesen magyar oktatók is részt vesznek a munkában. A tanári kar 22 főből áll, és vannak beosztott oktatóik is. A megválasztott rektor szerint, ha növekszik a tanulók létszáma, és a kutatómunka is beindul, az oktatók számát növelni kell. A doktori iskola és az új szakok indulásával várhatóan több hallgató jelentkezésével kell majd számolni, Kengyel Miklós szerint a hallgatóság felső határa kétszáz fő körül várható.
Az új oktatási lehetőségek között felvetődött a diplomácia szak beindítása is. Az is megtörténhet, hogy a Magyarországon már akkreditált képzési formák közül választanak, de az sincs kizárva, hogy az egyetem profiljának megfelelő új szakokat alakítanak ki.
Kengyel Miklós fontosnak tartja, hogy az intézmény kulturális missziót is teljesítsen, amely során a német nyelv szerepét tartja meghatározónak. Könyvkiállításokat, bemutatókat, irodalmi esteket, a belső udvarban hangversenyeket, filmheteket tarthatnak, a tükörterem pedig protokoll rendezvényekre is alkalmas. Hozzátette: az következő években diplomáciai jelentősége is lehet a Festetics-palotának, hiszen ha német nyelvterületről politikusok jönnek Magyarországra, valószínűleg „kedves kötelességüknek” tartják majd, hogy meglátogassák az Andrássyt. Az új épületet birtokba vételének határideje augusztus 11-e, a tanévnyitót szeptember elsejére tervezik.
Kengyel Miklós a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1977-ben. Elmondása szerint teljesen szabályos egyetemi karriert futott be. Pályafutása a rendszerváltás idején gyorsult fel: 1987-ben docens, 1994-ben egyetemi tanár lett. Közben, 1991-ben – viszonylag fiatalon – dékánhelyettesnek választották, három év múlva pedig a kar dékánja lett, e tisztséget hat éven át töltötte be. A kilencvenes évek végétől különböző akkreditációs eljárásokban vett részt, 2001 óta a Magyar Akkreditációs Bizottság tanácskozási jogú tagja, egyben a jogi szakbizottság elnöke. Humboldt-ösztöndíjasként 1990-től másfél évet töltött Németországban, összesen pedig két és fél évet német nyelvterületen. Szűkebb szakterülete a polgári eljárásjog. Kandidátus lett 1985-ben, 1994-ben habilitált, jelenleg akadémiai doktori értekezésének védésére készül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!