Forró ősz

Vártuk már nagyon, hogy elkezdődjék a parlament őszi ülésszaka, mert olyan megnyugtató érzés együtt látni hazánk választott jeleseit – ha másért nem is, így legalább szem előtt vannak. Forró, feszültségekkel teli őszt ígér az ellenzék legnagyobb pártja, ellenben a házelnök konstruktív munkában reménykedik, hiszen törvényalkotói nagyüzem vár az Országgyűlésre. Külön tétel a 2004-es költségvetés, amit az előjelek szerint még a koalíción belül sem lesz könnyű keresztülverni. Nem szólván arról, hogy üdvös lenne mindjárt a pótköltségvetést is megszavaztatni, mert nem kell látnoki képesség annak megjósolásához, a jövő évi büdzsé nem éri meg a nyarat sem. Forró lenne ez az ősz a nyáron kipattant botrányok nélkül is, sőt a fejetlenséghez már az ellenzékre nincs is szükség, az uralmon lévő koalíció saját erőből összehozta azt.
Ennek bizonyításához elegendő csak arra utalnunk, hogy van szegény, jobb sorsra érdemes hazánknak egy miniszterelnöke. Aki volt már pénzügyminiszter (kétszer) meg miniszterelnök-helyettes is, és az a különös ismertetőjele, hogy soha sejtelme nincs arról, mennyi az ország adóssága. Ez azért is rendkívüli képesség, mert a kölcsönök jelentős részét ő vette, veszi fel. Mi meg fizetjük, mint a katonatiszt, igaz, Medgyessy nem a honvédségnél nyert tiszti rangot. Az ő napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. Szép, kerekded beszéd volt, a hallássérültek esélyegyenlőségét biztosítani hivatott jeltolmács például mély átéléssel végigmutogatta. Talán ő tudja, mi volt a szónoklat értelme, mert mi, egyszerűbb népek csak ámultunk, bámultunk, de nem hittünk sem a fülünknek, sem a szemünknek. Irracionális kétségek és kaján kérdések születtek szívünkben. Ez a Medgyessy Magyarországon él, hozzánk, magyarokhoz intézte szózatát? Minket akart megnyugtatni, biztatni vagy az üzlettársait, külföldi partnereit, nagyvonalú hitelezőit próbálta elaltatni? Szólt az eddig elért életszínvonal megőrzéséről, jóllehet, tervei szerint jövőre 550 milliárd forint többletbevételhez jut a költségvetés, ami 55 ezer forintot venne ki minden egyes állampolgár zsebéből. „Ennél többre nem vállalkozhatunk, de ez nem kevés” – mondta, s részben igazat kell adjunk neki. Az egy főre eső jövedelem körülbelül tíz százalékkal csökken jövőre, s ez valóban nem kevés. Még hálásak is lehetünk, hogy ennél többre nem vállalkoznak. A kormányfő előrevetítette a nyugdíjcsökkentés rémét is. Kijelentette, jövőre a valós nyugdíjasfogyasztás alapján számítják ki a nyugdíjak emelésének mértékét. Mivel a nyugdíjasok kénytelenek a minimumra redukálni a saját fogyasztásukat, könynyen lehet, hogy negatív emelésben lesz részük. A negatív növekedés speciális szocialista kifejezés, hasonló hozzá az árszínvonal-emelés vagy a bővülő hiány. Ennek szellemében épülni és építkezni fog a nemzet 2004-ben, már fogalmazzák a közbeszerzési pályázatok szövegét, lehetőleg a magyar vállalkozók kizárásával.
Európában pangás van – állapította meg a miniszterelnök, mi meg hozzátesszük, hogy ilyenkor hitelkihelyezésekkel élénkítik a gazdaságot. Mi 2000 milliárd forint felvételével járultunk hozzá a kontinens és a világ folyamatos jólétéhez, aminek kézzelfogható eredménye, hogy a rászoruló óvodások ingyen étkezhetnek.
Ez egy baloldali program – állította Medgyessy, aki erőt vett magán, és nem kölcsönt kért a parlamenttől, hanem sportszerűséget. Az ellenzék sportszerű lenne, de elvárja a kormánytól az őszinteséget, a tárgyszerűséget, a tisztességet.
Forró ősz elé nézünk.