Miniszter a szemafornál

Kökény Mihály, a legendás ágyszámleépítő veszi át Csehák Judittól az egészségfront tárcavezetését. Hogy ez egészséges lépés lesz-e, egyelőre nem tudni, mindenesetre a minapi parlamenti meghallgatáson elhangzott szűzbeszédében jelölt úr olyanokat is mondott, amelyektől a magyar lakosság valószínűleg nem fog önfeledten hejehujázni, kalapot dobálni.

Megtudhattuk például, hogy a hűségjutalmak kifizetésének első üteme minden bizonnyal késni fog, de azért ne ijedjenek meg az érintettek, lesz. Patikán kívüli gyógyszerárusításról egyelőre szó sincs, sőt az ingyenes árusításra is tessenek egy kicsit várni, merthogy van egy kis kalamajka a piacon, de hát ő majd megoldja, ha nem előbb, akkor utóbb, azért helyezték bele a bizalmat. (Szerintem inkább utóbb. Vagy soha.)

Kökény Mihály a tárca érezhető ütemzavarát egy vasúti példával próbálta szemléltetni: „A vonat a célállomásig úgy jut el, hogy a szemaforoknál néha lelassít (talán el kéne csapni a baktert – a szerk.), 2004 egy ilyen év lesz.” Magam nem voltam felhőtlenül boldog ettől a programbeszédtől, tovább növeli aggodalmamat, hogy mindezt egy kispadról becserélt tartalék játékos ígéri végrehajtani. (Kökény játékos örökös tartalék, a daliás Horn-korszakban is csak a második félidőben eresztette pályára a szövetségi kapitány rámolni. Az egyébként ment neki.)
Hát így állunk, kedveseim, ahogyan távolodunk 2002-től, úgy fonynyadnak a kampányígéretek. És mi minden áll még előttünk… Talán szabadra kéne állítani azokat a szemaforokat, meg elzavarni az alkalmatlan bakterokat jó messzire, akik csak ígérgetik itt örökké a zöld jelzést. És akkor mi, utasok, végre sínen lennénk, célba érnénk. Ők meg elmennének valahová jó messzire libát őrizni, esetleg dinnyecsősznek.