Napi sajtószemle

THE GUARDIAN
Joseph Stiglitznek – a Columbia egyetem tanára, közgazdasági Nobel-díjas, a Világbank korábbi fő közgazdásza, akinek globalizmus ellen írt könyve világsiker – a baloldali brit lapban Az euró elbukott első vizsgáján címen megjelent cikkében a szeptember 14-én esedékes, a közös európai pénz elfogadásáról, illetőleg elutasításáról kiírt referendumról azt írja: az euró barátai nem értik, hogy a svédek többsége miért vetheti el a pénznem bevezetését. Az euró négy és fél éves története szánalmas. Hiszen azt állították, hogy segíti majd a növekedést a kamatláb csökkentésével és a beruházás ösztönzésével. Ez nem történt meg. A briteknek és a svédeknek nagyon is igazuk van abban, hogy úgy gondolják: az euró bevezetése csökkenti a növekedést, és növeli a munkanélküliséget.

THE NEW-YORK TIMES
Mohammed Bakír al-Hakim ajatollah hatalmas temetéséről tudósítva az USA vezető liberális lapja hangsúlyozza, hogy a merénylet óta a síiták körében észrevehetően fokozódott az Amerika-ellenes hangulat.

THE NATION
A baloldali amerikai értelmiségi körökben igen tekintélyes hetilap Felgyújtott Irak címen írt tudósításában igen sok irakit szólaltat meg, mint Raszim Manszúr színházigazgatót. „Már nincs cenzúra, de Bagdad színházainak felét elpusztították. A másik felét az amerikaiak raktárnak használják. O’Neill darabját kölcsönteremben játszottuk. Amikor egy amerikai parancsnokhoz azzal a kéréssel fordultam, hogy kaphatnánk-e egy színházat, azt felelte: »Csókold meg a s…met!«. Sohasem gondolkodtak azon, hogy miként kíméljék meg Irakot. Csak azon, hogy miként foglalják el. Ezzel akarják figyelmeztetni a világot. Négy hónappal bejövetelük után még mindig nincs villany és víz. Akkor hát ki a rosszabb? Szaddám vagy az amerikaiak? Nagyon szeretem Busht színészként, és remélem, hogy hamarosan elfoglalja méltó helyét egy színházban. Az amerikai politikusok arról álmodoznak, hogy Irak olyan talizmán lesz, amelynek segítségével az egész Közel-Keletet, Izraellel egyetemben, demokráciaszeretővé varázsolják. Ez éppen annyira nem fog sikerülni, mint az araboknak a saját regionális egységük létrehozása.” Egy másik interjúalany alig tudta visszatartani dühét, amiért az amerikaiak nem voltak hajlandók fizetni azon műtétért, amellyel négyéves kislánya szeméből kellett eltávolítani egy robbanólövedék-darabkát. Nyolcéves kisfiát is amerikaiak sebesítették meg. Egy egyetemista pedig ezt mondta: „Nőknek és lányoknak manapság veszélyes sétálgatni. Korábban nem tudtunk szabadon beszélni, de sétálni tudtunk. Ma szabadon beszélhetünk, de nem sétálhatunk. Egy barátom várandós feleségét vitte a kórházban. Egy amerikai ellenőrzőpontnál megállították, és ott lelőtték. Most ki lesz a kisbaba apja? Mondja el csak Amerikában, mi történik itt! Hadd gyűlöljék meg Busht, ahogyan mi gyűlöljük őt és Szaddámot!”