Demecseri példa

A demecseri romáknak pár nap alatt véget ért a jóléti rendszerváltás. Október közepén behízelgő modorú agitátorok arról győzködték őket, hogy az időközi polgármester-választáson szavazzanak Kiss Gyulára, a kormánypárti jelöltre, viszonzásul majd munkát kapnak a környékbeli nagyberuházásokon. A választás napján autóval mentek értük s szállították őket a szavazóhelyiségbe és vissza. A munkalehetőségre azóta is hiába várnak. Kedves, készséges, előzékeny emberek ezek a szocialisták. A roma közösséget átverték ugyan, de csak a színtiszta jóindulat és a kommunista becsület vezérelte őket. Fáradságot, pénzt, energiát, benzint nem kímélve a közömbösségre hajlamos romákat elvitték szavazni, hogy ők is megtapasztalják a demokrácia felemelő gyönyörűségét, attól nő az állampolgári öntudatuk. Kár, hogy a demecseri bemutatónak semmi köze a demokráciához. Az ilyen akciót választási csalásnak nevezik, ami gyakori, de nem szükségszerű velejárója a választáson alapuló népképviseletnek. Sőt, a csalás, gyakori előfordulása ellenére is, a nemkívánatos, tiltott, jobb helyeken a büntetendő cselekmények sorába tartozik. Sokszor leírtuk már, de nem árt elismételni: a választási csalás nem kommunista találmány, de a kommunisták fejlesztették tökélyre. Jó példa erre Demecser is. Csaltak, ahogy szoktak, majd megbuktak, ami váratlan és meglepő fejlemény. De nem szálltak magukba, nem riadtak meg, hanem még a lebukást is a maguk javára fordították, még abból is ők húztak hasznot. Elég volt hozzá néhány tantusz. Felhívogatták az ellenfél jelöltjét, megfenyegették őt is, a gyermekeit is, végül visszalépésre kényszerítették. Így a megismételt választáson – miféle választás az, ahol egy jelöltből lehet választani? – Kiss Gyulának egyetlen érvényes szavazat is elegendő lesz a polgármesteri székhez. A kötelező tárgyilagosság kedvéért megemlítjük: Kiss Gyulát is megfenyegették. Egyenesen a fővárosból kapott riogató levelet, amelyet nagy tekintélyű laptársunk híradása szerint egy bűnöző klán tagja írt alá. Sosem hittük volna, hogy vannak ilyen korrekt bűnözők is, akik névvel, címmel, taj-számmal ellátott fenyegető leveleket küldözgetnek, ám a posztumusz „Teller-levél” után már semmin sem csodálkozunk. A nagy tekintélyű laptársunk által citált idézetben a választásokra nincsen utalás, inkább egy gengszterháború rémképét vázolja fel, úgyhogy Kiss Gyula csak a sajtót értesítette, de feljelentést nem tett.
Így áll a helyzet Demecserben. A romáknak nincs, belátható időn belül nem is lesz munkájuk; Kiss Gyula várja, hogy november 16-án akad majd legalább egyetlen jámbor polgár, aki reá adja a voksát, a városka lakóinak pedig elegük van az egész méltatlan és nemtelen cirkuszból.
Mi viszont eltöprenghetünk Demecser kapcsán, hogy mi történhetett ebben az országban tavaly, s mi minden megeshet még az eljövendő választásokon. Ne legyenek illúzióink, s ne reménykedjünk, hogy a demecseri példából okulva a szocialisták visszafogják, önmérsékletre szánják el magukat. Éppen ellenkezőleg. A pőre tapasztalat azt mutatja, nem baj, ha fény derül kisded játékaikra, ők a gyalázatból is erényt kovácsolnak. Ezért valószínűleg a jövőben még szemérmetlenebbül fognak hazudozni, manipulálni, csalni, már a tisztesség, a törvényesség látszatára sem kell ügyelniük.