Kormányzati döntés is elegendő lesz a jövőben ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság részt vegyen a NATO katonai akcióiban, ha a parlament elfogadja az erről szóló alkotmánymódosítási javaslatot. Az erről folytatott tegnapi négypárti egyeztetésen elvi megállapodás született, a módosító javaslat részleteit azonban hétfőn vitatják meg a pártok képviselői.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a tárgyalás után közölte: még az idén megszavazhatja az Országgyűlés a NATO-kötelezettségekkel összefüggő alkotmánymódosítást, amely a parlament kétharmados többsége helyett a kormány hatáskörébe utalná a szövetség akcióiban való magyar részvételről szóló döntéseket. A honvédelmi tárca vezetője elmondta: megegyezés született arról is, hogy a házszabály módosítása révén a jövőben soron kívül tárgyalja majd a parlament a NATO-csapatmozgásokkal kapcsolatos egyéb, kétharmados döntést igénylő javaslatokat.
Az eredeti előterjesztés szerint a kormány az ENSZ-szel és az Európai Unióval történő katonai együttműködésekről is saját hatáskörben dönthetett volna, de ezt az ellenzék nem támogatta.
Simicskó István (Fidesz) tájékoztatása szerint ezt azért nem tartják aktuálisnak, mert az ENSZ nem katonai védelmi szövetség, az Európai Uniónak pedig még nincs önálló hadereje. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz az előző kormányzati ciklusban többször kezdeményezte az alkotmány módosítását a NATO-együttműködés megkönnyítése céljából, de az MSZP ezt nem támogatta.
Herényi Károly (MDF) áttörésnek nevezte a pénteki egyeztetést, amelyen mindenki belátta, hogy az alkotmánymódosítás e vonatkozásban rendkívül indokolt. Hozzátette: az MDF is csak a NATO-akciók esetében tartja indokoltnak az alkotmánymódosítást.
Mécs Imre (SZDSZ) szerint lassan köznevetség tárgyává válunk a katonai szakmai körökben, ezért volt egyetértés a pártok között abban, hogy a NATO-együttműködés alkotmányos kérdéseit sürgősen rendezni kell.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
