Kiemelt feladatként kezeli a kormány az autópálya-fejlesztést. A törvényjavaslat szerint 2005 és 2007 között összesen 1089 milliárd forintból 636 kilométer autópálya és autóút építhető meg. Ennek forrásai a központi költségvetés, az Európai Unió támogatási alapjai, illetve a magántőke; az előterjesztés ezek arányát nem nevezi meg.
Csillag István expozéjában hangsúlyozta: az előterjesztés szerint az államot – a telekspekuláció megakadályozása miatt – elővásárlási jog illetné meg a miniszteri rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek esetében.
Márton Attila (Fidesz) a gazdasági bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolva elmondta: kifogásolják, hogy a választási kampányban 2006 végéig ígért 800 kilométer gyorsforgalmi út megépítése helyett csupán 431 kilométert tartalmaz a törvényjavaslat melléklete 2006-ig.
Tóth Sándor (MSZP) arra mutatott rá, hogy Magyarországon jelentős a lemaradás az úthálózat kiépítettsége és állapota ügyében. Mint mondta, az unió tagjaként tarthatatlanná válik, hogy az ország nagyvárosait nem kapcsolják össze autópályák.
Balsay István (Fidesz) véleménye szerint az elképzelés alkotmányossági határokat súrol, a kisajátítási eljárásról helyenként „lazán és pongyolán” fogalmaznak az előterjesztők.
Németh Zsolt (MDF) fontosnak tartaná, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését külön erre a célra létrehozott minisztérium irányítsa.
Mádi László (Fidesz) úgy vélte: kevesebbet, később és külföldiekkel építtet a mostani kormány.
Végh László (Fidesz) hangoztatta: a javaslat arra jó, hogy a kormánynak „a semmittevés közepette” legyen bizonyítéka arra, hogy foglalkozik az autópálya-építéssel.

Az új pápa mindig remény és kezdet – magyar püspök szólalt meg XIV. Leóról