Pénzügyi válság fenyegeti Magyarországot a Financial Times tegnapi száma szerint. A brit gazdasági napilap tegnapi cikkében felidézi a forint problémájának idei év elejére visszanyúló előzményeit, majd megállapítja, hogy a fejlemények nyomán „a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever”. A lap úgy véli, hogy a kialakult helyzetért a magyar pénzügyi hatóságok csak magukat okolhatják: „ahelyett, hogy minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésébe fogtak volna, a forint mikromenedzselésével próbálkoztak, katasztrofális eredménnyel”. A jövőre csatlakozó országok valutaunió felé vezető útját nem lehet zökkenőmentesnek tekinteni, ám Magyarország helyzete még ezen belül is szélsőséges, mert az államháztartás hiánya tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százaléka volt, és idén a nagyarányú kiadáscsökkentések ellenére is csak 6 százalékra mérséklődik az előrejelzések szerint – emeli ki a Financial Times.
Mint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, a forint folytatódó vesszőfutásához László Csaba pénzügyminiszter egy szerencsétlen nyilatkozata is hozzájárult: a piac úgy értesült, hogy egy londoni befektetők által rendezett ebéden a miniszter kijelentette, az inflációs célok nem annyira fontosak, s a jelenlegi forintgyengülés nem jelent problémát. Később a Pénzügyminisztérium úgy kommentálta az eseményt, hogy László szavait félreértették. A miniszter maga is cáfolta a hírt, ám a szerencsétlen kijelentés tényét a londoni piaci értesüléseken túl az ebéden részt vevő Citigroup is megerősítette. László Csaba a Mol-részvény kibocsátáshoz kapcsolódó háromnapos körút során tartózkodott Londonban, második állomása New York volt, tegnap pedig Bostonban folytatott megbeszéléseket.
Szakértők emlékeztetnek, hogy nemrég Japánban történt hasonló eset, amikor a japán pénzügyminiszter a jenre vonatkozóan szinte szóról szóra ugyanazt mondta a befektetőknek, mint László Csaba a forintról.
Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök szerint önmagában annak a ténynek, hogy a forint elmozdult a gyengébb irányba, még nem kellene feltétlenül megrázkódtatást okoznia, mivel az árfolyam mozgására meglehetősen széles sáv áll rendelkezésre. Ám a meggyengült forint problémájával egy sodródó gazdaságpolitikát folytató kormány néz szembe, és a jövő évi költségvetés sarokszámainak elfogadása után már teljesen eszköztelenül áll a kialakult probléma előtt. A szakember megítélése szerint a Nemzeti Bank szintén kihasználta az öszszes lehetőségét, hiszen a három- százalékos emeléssel olyan magas kamatot vezetett be, amelyet szinte lehetetlen tovább növelni.
A nyugdíjpénztárak arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor az idei hozamok meglehetősen rosszak lesznek, mert a magyar pénztárak portfólióiban még az európai átlaghoz képest is igen magas az állampapí-rok aránya.
Elemzők kiemelik, a forint gyengülése még nagyobb is lehetett volna, ha időközben nem jelennek meg az ipari termelés és a feldolgozóipari export növekedéséről szóló kedvező adatok. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint ugyanis a harmadik negyedévben megállt a gazdasági növekedés lassulása. Az iparnál dinamikus fejlődés figyelhető meg, azonban a mezőgazdasági termelés még a tavalyi alacsony szintet sem éri el.
Eközben az Európai Bizottság tegnapi sajtóértekezletén bejelentették: folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket a magyar pénz- és tőkepiacon, azonban a helyzet kezelése a magyar hatóságok feladata.
Eredménytelen aukció
Eredménytelen volt tegnap a hat hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek aukciója. Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) 30 milliárd forint névértékű kincstárjegyet hirdetett meg, azonban erre mindössze 9,5 milliárd forint értékű ajánlat érkezett, így az ÁKK egyetlen ajánlatot sem fogadott el. Mint ismeretes, kedden eredménytelennek nyilvánították a három hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek aukcióját is. (Sz. E.)
Elemzők a krízisről
A magyar kormánykötvények tömeges eladásában először vettek részt a térségi konvergenciára játszó befektetési alapok – áll a Bank of America tegnapi elemzésében, amely továbbra is Magyarországot jelöli meg a térség „legárfolyam-kockázatosabb” országaként. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató országjelentése arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy hazánkban a közvetlen külföldi befektetések egyenlege most már negatív, így nem maradt olyan jelentős külső forrás, amely fedezhetné a súlyosbodó folyómérleg-hiányt. Lényeges fejleménynek tartja, hogy egyesek teljesen leépítették portfóliójukból a forintkötvényeket, amire „nem volt példa az utóbbi időben”. Az elemzés egyben kiadta új árfolyam-kockázati listáját is: Magyarország kockázati megítélése alacsonyabb szinten található, közel a válságzónához. (Sz. E.)
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
