Homályos működési feltételek

A kormánypárt várakozással, az ellenzék pedig továbbra is bizalmatlanul tekint a Medgyessy Péter kormányfő javaslatára létrejött és a Miniszterelnöki Hivatal által pénzügyileg is támogatott Köztársasági Etikai Tanács (KET) munkájára.

A Miniszterelnöki Hivatal igazgatási költségein belül kapott működési támogatást a Medgyessy Péter miniszterelnök javaslatára múlt évben felállt Köztársasági Etikai Tanács (KET). A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a testület irodájában két adminisztrátor félállásban látja el a KET működéséhez szükséges titkári feladatokat, akiknek bérezését szintén a kancellária fedezi. A Solt Pál volt főbíró által vezetett testület legfontosabb feladata, hogy etikai elvárásokat fogalmazzon meg a politikusok számára, ugyanakkor állásfoglalásaival a közpénzek kezelésének etikusabbá válásához is hozzá akar járulni. Utóbbi eset érdekes lehet abból a szempontból, hogy a MeH-től maga a KET is „bújtatott támogatásban” részesül, ugyanis az etikai tanács nincs bírósági nyilvántartásban, így jogi személyiséggel sem rendelkezik, ami pedig szükséges lenne a költségvetésből kapott pénzek elköltéséhez. Információink szerint az Állami Számvevőszék korábban felhívta rá a figyelmet, hogy amennyiben költségvetési pénzből támogatást kap a KET, akkor kénytelen lesz feljelentést tenni az ügyben.
Azonban a „homályos” működési feltételeket nem érinti, hogy az ellenzék továbbra is bizalmatlansággal kezeli a KET munkáját. Répássy Róbert (Fidesz) szerint az etikai tanács „akarva-akaratlanul is hozzájárult annak a képnek a kialakításához, hogy Magyarország egy következmények nélküli ország”. Szerinte a túlságosan általános elvi állásfoglalásában a testület kényesen ügyel arra, nehogy felvállalja a kormánypárti politikusok etikailag megkérdőjelezhető ténykedéseinek bírálatát.
Avarkeszi Dezső (MSZP) várakozással tekint a KET további állásfoglalásaira. Szerinte helyes volt létrehozni az etikai bizottságot, mivel annak állásfoglalásai hozzájárulnak a közélet tisztaságának elősegítéséhez. Kiemelkedőnek minősítette a KET decemberi állásfoglalását, amelyből kiderült például, hogy a szociális lakáshitel közéleti szereplők részéről üzleti és luxuscélra való felvétele etikátlan. Szerinte ebből nem Magyar Bálint lakásvásárlásának etikai megkérdőjelezhetőségét kell levonni, hanem előre kell tekinteni, így a testület állásfoglalásai mostantól zsinórmértékként kell hogy szolgáljanak a közszereplők számára – tette hozzá a kormánypárti politikus.