A gyűlöletorgia valódi oka

A brókerbotrány – a magyar ziláltság szimbóluma címmel jelentetett meg csütörtökön közel egyoldalas írást a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap. A cikk szerzője egyebek között megállapította, hogy egyetlen más kelet-közép-európai országban sem hadakoznak egymással olyan elszántan a legfontosabb politikai és társadalmi csoportok, mint Magyarországon. A gyűlölködő diskurzus folytán minden probléma azonnal a politika területére kerül, még ott is, ahol a független szakértelem lenne megkövetelhető. Ez pedig akadályozza a polgári társadalom kialakítását – állapította meg a budapesti keltezésű cikk.
A Neue Zürcher Zeitung részletesen ismertette a K&H Equities brókerbotrányát, bemutatta szereplőit. A lap szerint időnként az a benyomás alakul ki, hogy minél többet írnak az ügyről, annál elmosódottabbak lesznek kontúrjai. Minden válasz tíz újabb kérdést szül, minden politikusi állásfoglalásra az ellenoldal tíz gúnyos cáfolata jut – állapította meg a szerző, aki szerint Kulcsár Attila őrizetbe vétele óta folyamatos állóháborút vívnak a nyomozó szervek. A kormány azzal vádolja a Szász Károly vezette Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy „elaludta” a brókerbotrányt, és általában is lassan dolgozik. A lap beszámolt Medgyessy Péter kormányfőnek arról a döntéséről, hogy a felügyelet egyszemélyi irányítása helyett ötfős tanácsot állítson a szervezet élére. Ezt azonban a Fidesz élesen elutasította, Mádl Ferenc államfő alkotmányellenesnek minősítette, és a döntést az Európai Központi Bank is kritikával illette. A fiatal demokraták – akikhez Szász közelebb áll, mint a szocialistákhoz – a felügyelet vezetője elleni bosszúnak ítélték az átszervezést. A Fidesz és Mádl Ferenc – aki a fiatal demokratákkal szimpatizál, ugyanakkor független, és alá is írja a szocialista törvényeket, ha az a számára lehetségesnek tűnik – az Alkotmánybírósággal vizsgáltatja felül a döntést.
A kormány kritikusai a rendőrség passzivitására, sőt obstrukciójára panaszkodnak. Vizsgálatai során a PSZÁF számtalan szabálytalanságra bukkant. A lap szerint nem maradt észrevétlen, hogy a brókerbotrányban érintett két szír állampolgárnak számlája volt az Inter-Európa Bankban, amelynek Medgyessy Péter volt az elnöke 1998-tól 2001-ig. Hogyan tud valaki egy országot vezetni – hangzik a kérdés –, akinek a bankjában ilyesmi történik? A Neue Zürcher Zeitung szerint gyorsan körbejárt a sajtóban annak gyanúja, hogy az Inter-Európa Banknál pénzmosás történt. Az ilyesfajta vádaskodásokhoz megfelelő visszhang társul a lakosság körében: Medgyessy egy volt kommunista és titkosszolgálati munkatárs, aki ma a leggazdagabb magyarok közé tartozik, és nem mindenki van meggyőződve arról, hogy millióit tisztességesen szerezte. A lap megemlíti azt is, hogy a botrányban számos neves személyiség is érintett, akik nem kívánják nevüket a sajtóban viszontlátni. Ugyanakkor néhányan közülük – a politika, a művészetek és a média világából – már elvesztették anonimitásukat. A cikkíró szerint az ügy valamelyest független bemutatásáról nem lehet beszélni: Magyarországon ugyanis a független média idegen fogalom. Minden fontosabb lap vagy a szocialisták (így a Népszava és a Népszabadság), vagy a Fidesz (Magyar Nemzet) mögött áll, s ugyanez áll az elektronikus médiára is.
A megbékélés jelenleg ugyanúgy elképzelhetetlen, mint a szakmai alapon álló vitához való visszatérés. Az állandó összecsapások az ilyen helyzetekben gyakori harci mentalitást eredményeztek: az engesztelhetetlenség erény, a kompromisszum csőd, a közeledés pedig árulás – állapította a meg a svájci lap. A gyűlöletorgia valódi oka az, hogy az egykori kommunisták – eltérően Csehországtól vagy Szlovákiától – ismét hatalmon vannak. Ennyiben hasonlít a helyzet a lengyelországihoz, ahol a hajdani apparatcsikok – Leszek Miller miniszterelnök a LEMP politikai bizottságának tagja volt – jelenleg a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) köntösében kormányoznak tovább. Az a tény, hogy a magyarországi kommunisták ideológiát váltottak, és már nem jelentenek alapvető veszélyt a demokráciára és a jogállamra nézve, nem tette őket szimpatikusabbá a fiatal demokraták számá-ra, akik a lap szerint a mai napig nem heverték ki a 2002-es meglepő választási vereséget.