A Matáv új fogyasztók felé nyit

Tovább erősödik a verseny a távközlési szektorban, a fogyasztók jobb minőségű és olcsóbb szolgáltatásokhoz jutnak, ami egyben azt is jelentheti, hogy az ily módon megtakarított összegeket a háztartások újabb távközlési szolgáltatásokra költik – vélekedik Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója. A Matáv tovább csökkenti összekapcsolási díjait, a cégcsoport vezetője szerint a számhordozhatóság alapvetően nem alakítja át a piaci viszonyokat. Nagyon komoly összegeket szánnak idén a harmadik generációs mobilhálózat kiépítésének az előkészítésére, hiszen a Westel Rt. jövőbeni sikeres működésének előfeltétele, hogy országosan kiépítsék a legújabb technológiát.

Európai uniós környezetben működik a távközlési szektor január 1-jétől hazánkban is. Milyen változásra lehet számítani ebben az évben a vonalas telefónia területén, ahol még nem bontakozott ki teljes mértékben a verseny?

– A mobiltelefóniához hasonlóan a vonalas szektorban is adott az a lehetőség, hogy a fogyasztók válaszszanak a szolgáltatók között, a tőkeerős piaci szereplők ezt a folyamatot az újabb és újabb kedvezményekkel, csomagokkal megfelelő módon elősegítik. Véleményem szerint idén a lakossági piacon is erősödik a verseny, lehetőség nyílik arra, hogy jelentős számú fogyasztó egyszerre váltson szolgáltatót, amennyiben elégedetlen az addig nyújtott színvonallal, vagy akár a tarifákkal. Erre a piaci megmérettetésre hosszú ideje készülnek a hazai szolgáltatók, így a Matáv is.

– Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerint havonta ezer forinttal csökkenhetnek a családok távközlési kiadásai a piaci liberalizáció miatt. Hogyan vélekednek a miniszteri nyilatkozatról?

– Az informatikai és hírközlési tárca vezetőjének ezt az állítását ismerjük, valójában nincs sok titokzatosság mögötte. Vegyük példaként, hogy egy átlagos havi családi vezetékes telefonszámla 5-6 ezer forint, aminek a fele előfizetés, a másik fele konkrét hívás. A Matávnak mintegy 200 ezer ügyfele dönt úgy, hogy a havi előfizetési díjának a felét lebeszéli, ezzel 1500 forintot spórolhat. Jelentősen csökkentek továbbá a külföldi telefonhívások tarifái, és 2003 elejéhez képest átlagosan ezer forinttal lettek kisebbek az internetezés költségei. Ezekhez a kedvező piaci folyamatokhoz, mint egy gazdasági vállalkozás vezetője, egy fontos mondatot hozzátennék: célunk az, hogy azt az összeget, amennyivel csökkennek a családok távközlési kiadásai a tarifaváltozások miatt, telefonálásra, illetve internetezésre költsék a fogyasztók. Nem lenne kevesebb bevétele a cégeknek, a családok ennyivel több szolgáltatást vennének igénybe.

– Mire alapozza, hogy a családok megtakarítás helyett még több távközlési szolgáltatást vesznek igénybe?

– Természetesen lesznek olyan háztartások, akik élnek a megtakarítás lehetőségével, mások a kedvezőbb árak miatt belépnek az internetezők táborába. Vonzóbb ajánlatokkal arra csábítjuk a fogyasztókat, hogy többet használják a telefont, az internetet, válogassanak a különböző lehetőségek között. Többletszolgáltatás ellenében a legtöbb ember elfogadja, hogy a kiadásait szinten tartsa.

– Hazánkban az Európai Unió (EU) átlagához képest még mindig magasak az összekapcsolási és internetezési díjak. Mikorra csökkennek ezek az EU szintjére?

– Az összekapcsolási díjak ma még valóban magasak az EU-átlaghoz képest, ugyanakkor szót kell ejteni arról, hogy a hírközlési hatóság elfogadta a Matáv díjcsökkentési ajánlatát, így 16-18 százalékkal lehetnek kisebbek az árak. Számítunk arra, hogy 2004. május 1-jétől további változásra lesz lehetőség, így az EU-átlagnak megfelelők lesznek a díjak hazánkban is.

– Az internetpiacot mennyiben befolyásolja, hogy január 1-jétől megszűnt a percenkénti 77 filléres állami támogatás?

– A Matáv internetes cégénél a dial-up, azaz betárcsázós hívások díjai nem változnak. Azt, hogy az állami dotáció megvonásával milyen mértékben változnak a feltételek a piacon, még nem tudni, a szolgáltatók viszont nem engedhetik meg maguknak az árnövekedést.

– Az ügyfeleknek immáron lehetőségük van arra, hogy a vonalas területen megtartsák hívószámukat, amennyiben szolgáltatót váltanak. Mennyiben rendezheti át ez a lehetőség a piacot?

– Úgy vélem, a számhordozhatóság alapvetően nem rendezi át a viszonyokat, hiszen ez egy kétirányú utca. Egy cég adott esetben addigi matávos ügyfeleket csábíthat el, ugyanígy a Matáv is szerez új előfizetőket a helyi telefontársaságok területén.

– Melyek lesznek a legfontosabb beruházások 2004-ben?

– Elég világosan látjuk a súlypontokat: a vezetékes telefóniában egyértelműen a széles sávú internet kiterjesztése, a kapacitások növelése és a minőség emelése a legfontosabb. A mobiltelefóniában szintén az internet és az adatátvitel – GPRS, WAP, EDGE – fejlesztésére csoportosítjuk a források egy részét, és nagyon komoly befektetés lesz a harmadik generációs mobilszolgáltatásra, az UMTS-re való felkészülés. Számítunk ugyanis arra, hogy a pályázatokat idén kiírja a tárca. Ezen a pályázaton a Westel Rt.-nek mindenképpen nyertesként kell befutnia.

– Arról még nincs döntés, hogy árverésen lehet megszerezni a frekvenciákat, vagy pályázni lehet a hatóságnál. Mi lesz, ha indokolatlanul magas árat kér az állam a frekvenciákért?

– A Westel a jövőjét azáltal is elősegíti, hogy a legújabb technológiát kiépíti az országban. Irreálisan magas árat azonban üzleti szempontból nem lehet elfogadni. Lényeges elem, hogy mennyit kell majd a frekvenciákért fizetni. Magyarország meglehetősen bölcsen, eddig is várakozó álláspontot képviselt az UMTS-sel kapcsolatban, hiszen óriási összegekről van szó, a piaci igények elmaradása pedig egy egész iparágat sodorhat veszélybe. Fontosnak tartanám, hogy az állam is vállaljon szerepet oly módon, hogy nem egyszerre remél nagy bevételt a licencért, hanem az árbevételből részesedne.

– Mire lehet számítani, ha arról döntenek, hogy a Westel márkanév T-Mobilra változik?

– Fel sem merült a Matáv és a Westel kapcsolatának és a tulajdonosi szerkezet átrendeződése egy esetleges névváltozás esetén. A Westel és a T-Mobil kapcsolata évekre nyúlik vissza, ami szakmai tapasztalatok kicserélését, közösen elindított műszaki programokat, közös szoftverfejlesztést jelent. Egy bizonyos pontnál szorosabbra azonban nem lehet fűzni a kapcsolatokat, amennyiben két különböző márkáról van szó. Ezért vetődött fel, hogy adott esetben a Westel márkát felcserélnénk a T-Mobil márkára. Döntés még nincs, hiszen az erős Westel márka megfelelő előkészítés nélküli megváltoztatása több hátránnyal járna, mint előnnyel.

– Terveznek jelentősebb beruházást külföldön?

– Vizsgáljuk ennek is a lehetőséget. A Matáv menedzsmentje arra vállal kötelezettséget a tulajdonosok felé, hogy amennyiben nem találnak megfelelő befektetési célpontot, akkor a megtermelt nyereséget osztalék formájában visszajuttatjuk a tulajdonosoknak, ami a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb összeget jelentene. A Matáv ezzel kapcsolatban márciusban ad első alkalommal tájékoztatást, amikor az igazgatóság a közgyűlés elé terjeszti a javaslatokat.
*
A Matáv macedón leányvállalata, a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) a 2003. évi nyeresége terhére 2,5 milliárd macedón dénár, 10,7 milliárd forint osztalékot fizet tulajdonosainak – döntött a MakTel közgyűlése. A Matáv tájékoztatása szerint a többségi tulajdonos, a Stonebridge 1,3 milliárd macedón dénár (5,4 milliárd forint) összegű osztalékra jogosult. Az Econews számításai szerint a Matáv mintegy 4,83 milliárd forintot kap. Tavaly a macedón számviteli szabályok szerint a MakTel nem konszolidált mérleg szerinti eredménye 2,6 milliárd macedón dénár volt, a MakTel csoport IFRS szerint konszolidált mérleg szerinti eredménye 5,4 milliárd dénárt tett ki. (MTI)