Alighanem áldozatul esik majd azon a megígért szigorítások egy része is, amelyeket az uniópártok az irreguláris migráció megállítása érdekében terveztek bevezetni, írja a Migrációkutató Intézet elemzése.
Egyes javaslatok mindenesetre megvalósulhatnak. Merz korábban ígéretet tett arra, hogy véget vet az illegális bevándorlásnak: szigorúbb határellenőrzésről és a hazatelepítések erőteljes fokozásáról beszélt, különösen a szírek és az afgánok esetében. A menedékkérők határon történő visszautasítására már az új kormány első napján sor kerülhet, erről még korábban Markus Söder, a CSU elnöke, Bajorország miniszterelnöke beszélt.
Hozzátette, hogy erről Lengyelországgal, Csehországgal és Ausztriával már zajlanak a tárgyalások, amelyekről biztatóan nyilatkozott. A leendő kormány tervei között szerepel továbbá a nemzetközi befogadási programok felfüggesztése, aminek jeleit már az elmúlt napokban is látni lehetett. Április 8-án Berlin elrendelte az ENSZ által elismert menekültek letelepítését célzó program ideiglenes leállítását.
A szigorúbb szabályozás szempontjából pozitívum, hogy a Merz-kabinet leendő belügyminisztere a CSU színeiben politizáló Alexander Dobrindt lesz. A kijelölt szövetségi belügyminiszter világossá tette, hogy a Scholz-kabinettel összevetve az új kormány határozottabb fellépést fog tanúsítani az irreguláris migrációval szemben. Ezzel összhangban már szerdán megszületnek a határellenőrzés és a menedékkérelmek elbírálásának szigorítását lehetővé tevő irányelvek.
Ezek kivitelezéséhez a rendőrség személyi állományának bővítésére is szükség lesz, mivel a jelenlegi létszám nem teszi lehetővé a fokozottabb határellenőrzést. A lengyel félelmekre reflektálva Alexander Dobrindt kijelentette, hogy Németország együttműködésre törekszik a szomszédos államokkal, ezért nem zárja le a határait. Hozzátette, hogy az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma önmagában nem elégséges az irreguláris migráció elleni sikeres fellépéshez. A problémát Európa határain kívül kell megoldani.
Kérdéses, a leendő belügyminiszter cselekvési szabadsága meddig terjed ki. Amennyiben a fekete-vörös koalíció nem biztosítana hatékony megoldást a migrációs válságra, a CDU/CSU pártszövetség alighanem további népszerűségvesztést szenvedne el, míg az AfD tovább erősödne. Az Ipsos április eleji közvélemény-kutatása kimutatta, hogy az uniópártokból kiábrándult szavazók egy része már át is pártolt a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) által a napokban szélsőjobboldalinak minősített AfD-hez. A felmérés eredménye szerint ugyanis az AfD népszerűsége (25 százalék) a párt létrejötte óta első alkalommal előzi meg a CDU támogatottságát (24 százalék).
