Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) félrevezető módon vont párhuzamot a kiskereskedelmi forgalom márciusi mérséklődése és az árréscsökkentés bevezetése és annak hatásai között. Az OKSZ állítása, miszerint a csökkenő árak csökkenő keresletet eredményeznek egyaránt szembe megy a józan ésszel és a közgazdaságtan alapvetéseivel
– fogalmazott szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A valóság az OKSZ téves állításaival szemben az, hogy a kormány által bevezetett árréscsökkentés érdemben hozzájárul a lakossági fogyasztás dinamikus bővüléséhez és jelentős segítséget nyújt a magyar családok és a nyugdíjasok számára mindennapi bevásárlásaik során.
Az árréscsökkentést március 17-én vezették be, és még az OKSZ közleménye is elismeri, hogy ezt követően vásárlási hullám volt megfigyelhető. Az online pénztárgépek adatai alapján az intézkedés áprilisban még erőteljesebben érezteti fogyasztásélénkítő hatását, a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít, akár 5-6 százalék fölötti szinttel.
Az OKSZ közleménye is elismeri, hogy az árréscsökkentés bevezetését követően vásárlási hullám volt megfigyelhető, ugyanakkor ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusi adataiban még nem jelent meg. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt a húsvéthatás, másrészt a KSH módszertana. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi megnyilvánulásaiban már jelezte, hogy a márciusi kiskereskedelmi adatokra jelentős hatással volt, hogy tavaly a húsvét március végére esett, míg idén április második felére. Ily módon a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült.
A kormány 2025. március 17-én vezette be az árréscsökkentést, míg a KSH árstatisztikákhoz kapcsolódó adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart,
így az árak üzletekben tapasztalható azonnali csökkenése ellenére az intézkedés hatása csak részben jelentkezett a márciusi inflációs adatokban.
A kiskereskedelmi forgalom adatainak értékelésekor pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kiskereskedelmi volumenhatást a kiadások (a megvásárolt termékek értéke) és az árszint (az infláció mértéke) hányadosaként számítják ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy az árréscsökkentés eredményeként mára 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el, ami jelentős könnyebbséget jelent a magyar háztartások számára. Mindez egyben azt is jelenti, hogy teljesen spekulatív és minden alapot nélkülöző az OKSZ közleményének azon állítása, miszerint a csökkenő árak miatti keresletemelkedés átmeneti lenne, valamint, hogy a családok védelme érdekében tett kormányzati intézkedések elbizonytalanítanák a fogyasztókat.
Az OKSZ állítása, miszerint a csökkenő árak csökkenő keresletet eredményeznek a józan ésszel, a közgazdaságtan alapvetéseivel és a valósággal egyaránt szembe megy. Felmerül a kérdés, hogy vajon a közgazdasági alapismeretek és a tájékozottság hiánya, vagy a kiskereskedelmi szereplők profitérdeke áll az OKSZ valóságtól elrugaszkodott állításai mögött?
– teszi fel a kérdést a tárca közleménye.
Az NGM az OKSZ számára is azt javasolja, hogy a jövőben az adatok ismeretében és figyelembevételével fogalmazzon meg állításokat a kiskereskedelmi szektorban zajló folyamatokról. Az OKSZ félrevezető állításai ellenére a kormány továbbra is a magyar lakosság, kiemelten a családok és a nyugdíjasok érdekeit fogja szem előtt tartani a kereskedelmi láncok nyerészkedési szándékával szemben.
A tárca korábban is azt az álláspontot képviselte, hogy a fenti módszertani kérdések miatt a márciusi és az áprilisi adatokat együtt kell kezelni. Ez alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat. A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedése is újabb lendületet vegyen.
