A húsvéthatás érvényesült a márciusi kiskereskedelmi adatokban

NGM: A márciusi átmeneti megtorpanást követően áprilisban 5-6 százalékkal bővül a kiskereskedelmi forgalom.

illusztráció Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert

Idén márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. 2025. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült

– jelezte a friss adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Közleményükben kifejtik: az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. A két hónapot tehát együttesen kell vizsgálni, amelynek alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat.

A forgalom bővülését több tényező is támogatja: kimagasló a foglalkoztatottság, több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére emelkedett, ráadásul másfél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ami jelentős többletfogyasztási potenciált biztosít a háztartások számára. Ezen túlmenően a lakossági állampapírok magas kamatai is hozzájárulnak a háztartások vásárlóerejének növekedéséhez. Mindezek hatására a magyar családok egyre bátrabban költenek utazásra is, amit a belföldi turizmus élénkülése és a kiutazások számának emelkedése is alátámaszt – írják. 

A kormány által bevezetett árcsökkentő intézkedések érdemben hozzájárulnak a lakossági fogyasztás dinamikus bővüléséhez és a magyar családok mindennapi kiadásainak érdemi csökkentéséhez. 

A márciusban elindított árréscsökkentés eredményeként 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el, ami jelentős könnyebbséget jelent a háztartásoknak. 

A banki szektor és a telekommunikációs szolgáltatók pedig teljesítették az önkéntes árkorlátozási elvárásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy az élelmiszereken túl mely további nem élelmiszer jellegű termékcsoportokra célszerű kiterjeszteni az intézkedést. A cél az, hogy az áremelkedések elleni fellépés mellett tartósan támogassák a családokat és elősegítsék a belső kereslet élénkülését.

Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban ismét látványos ütemben növekedjen. A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedése is újabb lendületet vegyen. 

De itt nem állunk meg, a kormány azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el

– zárja közleményét a tárca.