Stabil marad a magyar energiaellátás, Varsó kemény figyelmeztetést küldött Ukrajnának

Románia és Bulgária kétségbeesetten próbálja megmenteni orosz érdekeltségű finomítóit az amerikai szankciók előtt, miközben Magyarország tartós mentessége biztosítja az energiabiztonságot. A Tisza Párt továbbra is Brüsszel migrációs és háborúpárti terveit követi, Nyugat-Európában pedig sorra vezetik vissza a sorkatonaságot. Varsó kemény figyelmeztetést küldött Ukrajnának a korrupció miatt. Napi összefoglaló.

Donald Trump és Orbán Viktor Washingtonban Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktor: Trump szorítana az oroszokon, de nem akar ártani a magyaroknak

A miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban hangsúlyozta: „Magyarország egy fillért sem fizetett az amerikai szankciók alóli mentességért.”

Orbán Viktor szerint az amerikai elnök korrekt hozzáállása egyértelmű: „Szorítani akar az oroszokon, de nem akar ártani Magyarországnak sem.”

A kormányfő kiemelte, hogy a magyar energiabiztonságot többoldalú megállapodások garantálják, köztük a friss, öt évre szóló amerikai LNG-vásárlási megállapodás, valamint a korábban kiépített regionális interkonnektorok.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ha a szankciók Magyarországra is kiterjedtek volna, „karácsonyra az energiaárak minimum a háromszorosukra emelkedtek volna.”

A Tisza Párt továbbra is kiszolgálja a brüsszeli migránspaktumot

Miközben hazánk egyértelműen elutasítja az új migrációs paktumot – amely szerint a tagállamok vagy átvesznek migránsokat, vagy fizetnek –, a Tisza Párt nyíltan támogatja a brüsszeli tervezetet.

Dávid Dóra korábbi nyilatkozata pontosan mutatja az irányt: „Fogadjunk be mindenkit!” – mondta. Bódis Kriszta pedig egyenesen „álproblémának” nevezte a migrációt.

A párt brüsszeli kapcsolatáért felelős Tarr Zoltán elismerte: „Sok szempontból valóban a néppárti álláspontra támaszkodunk, ami egyfajta kötelezettség is.”

Mindeközben Magyarország déli határkerítése tíz éve védi az országot, és hazánk továbbra is az egyik legbiztonságosabb európai állam.

Háborús készülődés Nyugaton: visszatér a sorkatonaság

Németországban politikai megállapodás született a sorkötelezettség visszaállításáról: 2026-tól minden 18 év feletti férfit soroznak, és ha nincs elég önkéntes, sorsolással döntik el, kiket hívnak be.

A kabinet évente 3–5 ezer újonc bevonultatását tervezi, és a Bundeswehr létszámát 180 ezerről 260 ezerre növelné. 

Manfred Weber ennél is agresszívebben fogalmazott: „Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat.”

Ursula von der Leyen pedig kijelentette: „Európa harcban áll.” Nyugat-Európa tehát egyre határozottabban készül a konfliktusra.

Varsó: Ukrajna nem lehet EU-tag, amíg tűri a korrupciót

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egyértelmű figyelmeztetést küldött Kijevnek: „Ha Ukrajna továbbra is tolerálja a korrupciót, akkor nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz.” A miniszter szerint a Nyugat bizalmát a legkönnyebben a korrupció tűrése rombolja le.

A friss botrányban Timur Mindics, Zelenszkij közeli szövetségese érintett, akit egy energiaipari jutalékrendszert működtető hálózat vezetésével gyanúsítanak.

Ukrajnában az év első öt hónapjában 2032 korrupciós ügyben született ítélet, az esetek 97 százaléka pénzbírság volt.

Magyarország továbbra is segíti a Közel-Kelet keresztény közösségeit

Szijjártó Péter Libanonban jelentette be: húsz katolikus iskola teljes modernizációját támogatta Magyarország. A külügyminiszter így fogalmazott:

Hisszük, hogy az oktatás javítása szebb jövőt hoz, erősíti a társadalmi stabilitást.

A program részeként modern oktatási eszközöket kap több ezer diák, és több mint száz tanárt képeznek tovább.

Borítókép: Donald Trump és Orbán Viktor Washingtonban (Fotó: MTI)