A számok önmagukért beszélnek: a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unióban – derül ki az Eurostat 2025 első félévére vonatkozó, hivatalos adataiból. A nemzetközi összehasonlítás látványos képet fest a magyar rezsivédelmi modell sikeréről egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte az energiaválság hatásai érezhetők. Az adatokból kitűnik, hogy a magyar családok terhei töredékét teszik ki a nyugat-európai átlagnak.
Nem csak a holdról, de még az Eurostat számaiból is látszik
A villamos energia árát tekintve hatalmas szakadék tátong a kontinens országai között. Míg Németországban 100 kilowattóráért 38,4 eurót kellett fizetni, és a 38 európai országot felölelő átlag is 28,7 euró volt, addig Magyarországon ugyanez a mennyiség mindössze 10,4 euróba került. Ezzel hazánk magabiztosan áll az uniós rangsor élén, jelentős előnnyel a magas árakkal küzdő Németország, Belgium (35,7 euró) és Dánia (34,9 euró) előtt.
A földgázárak esetében a különbség még drámaibb. Az uniós átlag 11,4 euró volt 100 kilowattórára vetítve, a legmagasabb árat pedig Svédországban regisztrálták 21,30 euróval. Ezzel szemben a magyar háztartások mindössze 3,07 eurót fizettek ugyanezért a mennyiségért. Ez az ár nem csupán az uniós átlag töredéke, de a régiós versenytársakénál – mint a szintén kedvező árú Horvátország (4,61 euró) vagy Románia (5,59 euró) – is számottevően alacsonyabb.
A magyar családok számára biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtó helyzet fenntartása életbevágó nemzetpolitikai érdek. Többek között ez a célt szolgálta az Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök közötti tárgyalás is, amely hosszú távon garantálja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését.
A kiemelt kép illusztráció. /Fotó: Havran Zoltán
