Ab-hez fordult az orvoskamara

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügyi intézmények idei finanszírozását szabályozó kormányrendelet miatt. Az orvosi köztestület szerint az intézkedések ellátási gondokat okozhatnak. Kökény Mihály egészségügyi miniszter cáfolja ezt.

2004. 02. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy kormánydöntés értelmében az idén a kórházak és a szakrendelők teljesítményét csak addig finanszírozza teljes áron az egészségbiztosító, amíg az nem haladja meg a tavalyi produktumuk 98 százalékát. Ezután degresszíven csökken a finanszírozási összeg. Ez azt jelenti, hogy a 98 százalékos limit felett az intézmény annál kevesebb pénzt kap egy-egy beavatkozás, vizsgálat után, minél inkább túllépte a teljesítménykorlátot.
A MOK szombati küldöttközgyűlését követően Éger István, a testület elnöke elmondta: ezzel a megszorítással veszélybe kerül az egyenlő egészségügyi ellátáshoz fűződő jog érvényesülése. Szerinte a helyzetet rontják az egyéb pénzügyi nehézségek – például az energia- és a gyógyszeráremelés –, amelyek becslések szerint 12–20 százalékos forráscsökkenést jelentenek a kórházaknak a tavalyi finanszírozáshoz képest. Ez pedig komoly ellátási gondokat okozhat – tette hozzá. Éger közölte azt is, hogy az egészségügyi tárca felkérésére hamarosan egyeztetések kezdődnek például az orvosi túlmunkáról és az orvoshiányról.
Az ágazatban egyébként megalakult az országos sztrájkbizottság is, amely képes megszervezni egy munkabeszüntetést. Ezzel kapcsolatban Kökény Mihály elmondta: a MOK köztestület, így a sztrájk előkészítésében való részvétele sérti a kamarai alapszabályt. „Nem lehet egyszerre tárgyalni és sztrájkbizottságot szervezni” – tette hozzá.
A finanszírozási megszorításról szólva úgy fogalmazott: az nem sérti az állampolgári jogokat. „Csodálkozom, hogy a kamara feltételezi, a tárca és a kormány az állampolgárok jogait akarja csorbítani” – mondta a miniszter. A finanszírozást érintő intézkedés azért volt szükséges, hogy az intézmények a továbbiakban ne színlelt teljesítménnyel, úgynevezett teljesítménytúlpörgetéssel, egymás rovására próbáljanak többet kihasítani a közpénzből.
***
Elégedetlen kórházak.
Több vidéki kórház után most a budapesti intézmények jelezték likviditási nehézségeiket a fenntartónak. A kórházvezetők szerint az idén reálértékben a múlt évi szint 85 százalékára süllyed az intézmények működtetésére fordítható pénzügyi keret. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságát, hogy valamennyi fővárosi kórház intézkedési tervet készített: a legtöbb helyen elsősorban a felesleges diagnosztikai vizsgálatok elkerülésével, a karbantartási-felújítási feladatok vészhelyzetre korlátozásával, a fizetős szolgáltatások díjának emelésével, a belső helyettesítési díjak csökkentésével vagy megszüntetésével, a dolgozók továbbképzésének korlátozásával és esetleges elbocsátásokkal próbálják túlélni a helyzetet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.