Tovább mérséklődhetett az árnyomás a magyar gazdaságban, áprilisban a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint a márciusban mért 4,7 százalékos infláció után a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan négy százalékkal, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 0,1 százalékkal emelkedhettek. Ugyancsak kellemes hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, és az infláció folyamatokat jobban leíró maginfláció is tovább csökkent. Az 5,3 százalékos mutató ugyan még mindig erős árnyomásra utal, viszont az idei legalacsonyabb érték lehet. Pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal az április adatokat, és az elemzők válaszai alapján nem zárható ki a múlt hónaphoz hasonlóan egy újabb pozitív meglepetés.
Az élelmiszerek és az üzemanyagok fékeződő inflációja együttesen 1,1 százalékponttal vághatta meg a fő inflációs mutatót áprilisban.
Vagyis szinte teljes egészében ez a két tétel magyarázza azt, hogy az általános árszínvonal emelkedésének üteme visszatért négy százalékra – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki a hazai elemzők közül a legalacsonyabb fogyasztó árindexre számít, így a tavalyi negyedik negyedévét követően a fő inflációs mutató várhatóan ismét visszatér az MNB toleranciasávjába.
Az ING Bank számításai szerint ugyanis a jelentős havi árcsökkenés (–0,4 százalékos) hatására az éves alapú inflációs ráta 3,5 százalékra süllyedhetett áprilisban.
Az üzemanyagok áralakulása is drasztikusan lefelé húzhatta az általános inflációt, itt havi szinten 2,5-3 százalékos árcsökkenésről beszélünk, míg éves bázison nagyjából 7,5 százalékos esésről.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője szerint viszont sem az élelmiszerek, sem az üzemanyagok ára már nem mérséklődött olyan nagy mértékben, mint márciusban. Így várakozásuk szerint éves bázison négy százalékkal, míg havi alapon pedig 0,1 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak, mindenesetre az elemző arra számít, hogy a következő hónapokban már nem fogunk olyan magas számokat látni az inflációban, mint év elején.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy becslése szerint a pénzromlás üteme áprilisban is tovább csökkenhetett, négy százalék környékére, azaz nem kizárt, hogy visszatért a jegybanki célsávba, még ha annak is a tetejére. Ugyanakkor a kép abból a szempontból csalóka, hogy az inflációt csak mesterségesen sikerül ezen az alacsony szinten tartani, az árrésstopnak és a kormányzati megállapodásoknak ebben érdemi szerepe van, fogalmazott az elemző.
Csak az élelmiszerek árrésstopja nagyjából 0,8-1,0 százalékkal húzza lefelé az inflációt.
Annak ellenére, hogy a kormányzati intézkedés március 17-étől van érvényben, kisebb részben jelenhetett meg márciusban, mivel az adott havi inflációt a KSH csak a hónap első 20 napján méri fel, így a hatás nagyobb része az áprilisi adatokban jelentkezik.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
