Chiracig vezethetnek a Juppé-ügy szálai

Politikai botrány érik Franciaországban, miután első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és eltiltották a közügyektől Alain Juppé volt francia miniszterelnököt, akit Jacques Chirac köztársasági elnök reménybeli utódjaként tartottak számon.

Juppé ítélete a független jogszolgáltatást is érintő politikai vitát indított el, mivel a politikus egyben az államfő táborát alkotó UMP kormányzópárt vezetője is, míg 2007-ben indulni kívánt az elnökválasztáson. Vesztét egy múltbeli illegális pártfinanszírozás okozta.
Jacques Chirac köztársasági elnök, aki az alkotmány értelmében „személyében biztosítja a bírói függetlenséget”, az első számú szárnysegédjét sújtó ítélet után két nappal, vasárnap utasította a miniszterelnököt, állítson fel független közigazgatási vizsgálóbizottságot. A hatalmi ágak szétválasztásának rendszerében márpedig senkinek sincs felhatalmazása beavatkozni a joghatóságok tevékenységébe.
A páratlan elnöki közbelépésre az ítéletet meghozó nanterre-i bírónő nyilatkozata szolgált indokul. Catherine Pierce a Libération című baloldali lap szombati számában közölte, hogy az utóbbi évtized legnagyobb belpolitikai tétjét hordozó jogi eljárás végső szakaszában a nanterre-i igazságszolgáltatási testület ismeretlen eredetű nyomásgyakorlás célpontja volt. Az ügyben illetékes vizsgálóbírók telefonjait érzékelhetően lehallgatták, behatoltak az intézmény számítógéprendszerébe, tetten érhetően kutakodtak a bíróság irodáiban, sőt, maga a bírónő névtelen fenyegető levelet kapott a döntés meghozatala előtt. Azóta kiderült, hogy az eset kapcsán Dominique Perben igazságügy-miniszter már két hete saját hatáskörében vizsgálatot indított.
A nanterre-i elsőfokú döntés szerint Alain Juppé 1988 és 1995 között a párizsi városi tanács pénzügyi vezetőjeként fiktív állásokban alkalmazta az akkori legerősebb jobboldali párt, az RPR embereit. Az ügy kimondatlan főszereplője maga a köztársasági elnök, aki az alkotmány szerint hivatali ideje alatt teljes jogi mentességet élvez.