Európai bírálat Horn Gyulának

Az EU-hoz csatlakozó országok közül egyedül Magyarországról, illetve az MSZP-től érkeztek éles reagálások az Európai Néppárt határozattervezetére, amely szorgalmazza, hogy az egykori kommunista rendszerek vezetői ne tölthessenek be tisztségeket az EU-ban – nyilatkozta Michael Gahler, az Európai Parlament EPP-csoportjának tagja.

Gahler arra a levélre reagált, amelyet Horn Gyula volt miniszterelnök, az MSZP EP-kampányának irányítója küldött Schmitt Pálnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség listavezetőjének. A szocialista politikus szerint: „2004. január 26-i megállapodásunk szellemiségétől idegen, durva lépésre szánta el magát a Fidesz, amikor társszerzői szerepet vállalt a radikális európai jobboldal ellenünk irányuló merényletében.”
A német képviselő meglepőnek nevezte, hogy Horn ezzel a jelzővel illette a néppártot. „Talán valami másra gondolhatott, mert az EPP alkotja az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportját, és semmiképpen nem azonosítható a radikális jobboldallal. Nagyon sajnálom, hogy egy olyan tapasztalt és nagyra becsült politikus, mint ő, ilyen levelet írt” – mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, miért csak Magyarországról érkeztek ilyen éles reagálások, a képviselő úgy vélekedett, hogy „egyeseknek talán rossz a lelkiismeretük, esetleg olyan érzésük támadt, mintha le akarnák leplezni őket”. A külső megfigyelő szemével Magyarországon a kormánypártok bizonyos reagálásai olyan magatartásformára emlékeztetnek, amelyre az „oligarchikus” jelző illik – tette hozzá. Példaként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is érintő törvény elfogadtatását említette, ami az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank figyelmeztetései és fenntartásai ellenére történt. Szerinte ebben is olyan szemlélet tükröződött, mintha a kormány a saját tulajdonának tekintené az országot.
Ha a magyar szocialisták úgy érezték, hogy a tervezet szóban forgó kitételei közvetlenül ellenük irányulnak, azt „meglepőnek tartom, de tudomásul veszem. A szöveg azonban jelenlegi formájában még csak tervezet, amelyet a kongresszuson fognak megvitatni. Politikai határozatról csak ezt követően lehet majd beszélni” – jelentette ki Gahler.
Gahler nem tagadta, hogy mindez bizonyos fokig a belügyekbe való beavatkozás, de szerinte „az EU éppen a beavatkozásról szól, arról, hogy kölcsönösen odafigyelünk arra, mi történik egymás országaiban, és segítjük egymást. Igen, ez beavatkozás, és ebben nincs semmi kivetnivaló” – mondta.
Az EPP parlamenti csoportja a múlt szerdán fogadta el azt a határozattervezetet, amelyet a párt Brüsszelben rendezendő kongresszusa elé terjesztenek. A dokumentum felszólítja mindazokat, akik politikai tisztséget kívánnak betölteni az EU intézményeiben, hogy ne vállaljanak uniós tisztséget, ha korábban e rendszerek elnyomó apparátusához tartoztak. Emellett az újjáválasztandó Európai Parlament politikai csoportjait az EPP arra kéri, hogy ne fogadjanak tagjaik közé olyanokat, akik vezető szerepet játszottak a korábbi kommunista rendszerekben.