Mégsem dönt ma a kormány az M5-ről

Lapunk úgy tudja, hogy az M5-ös autópálya matricássá tételéről folytatott tárgyalásokon felmerült: az állam évi 17 milliárd forintért bérbe venné a sztrádát. Ez azt jelentené, hogy az üzemeltető társaság négy év alatt megkapná azt a pénzt, amit vételárként kért, és ráadásul még az út is az övé maradna.

Ellentétben a korábban közöltekkel, mégsem dönt ma a kormány arról, hogy milyen megoldással vonják be a matricás rendszerű fizetői körbe az M5-ös autópályát. Ezt a kormányszóvivő, Gál J. Zoltán közölte tegnap este. Szakértők szerint a megállapodás körüli ellentmondásos huzavona azt jelzi, hogy az állam csak rossz üzletet köthet. Bár hivatalos tájékoztatás tegnapi lapzártánkig nem látott napvilágot az ügyben, az egyre szaporodó sajtóértesülések és kiszivárgó információk két variációt sejtetnek: vagy megvásárolja az AKA Rt. részvényeit – esetleg azok egy részét – az állam, vagy hosszú távú bérleti szerződést köt az üzemeltető konzorciummal.
A nyilvánvaló pénzügyi problémákon túl mindkét megoldást nehezíti, hogy Medgyessy Péter már január 7-én kijelentette, hogy a hónap végére készen kell lennie a megállapodásnak, és hogy március 12-re, vagyis az MSZP szegedi kongresszusának napjára már bevonják a sztrádát a matricás rendszerbe. A két szoros határidő leszűkítette a tárgyalások sikeréért felelős Csillag István szakminiszter mozgásterét, az AKA Rt. pozícióit viszont jelentősen megerősítette.

A kivásárlás módozatairól többféle, egymással versengő értesülés él egymás mellett. Mivel Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkárának bejelentése szerint már hetek óta nincs napirenden az, hogy a Postabank eladásából befolyt 101 milliárd forintból, vagyis készpénzből fizetnék a költségeket.
Az összeg mértékéről tegnapi lapzártánkkor még nem volt információnk. Úgy tudjuk, hogy az AKA Rt. eredetileg 70 milliárd forint készpénzért és ötvenmilliárd forintnyi adósságátvállalásért cserébe vált volna meg részvényeitől.
A Magyar Nemzet birtokába jutott szerződéstervezet szerint ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy az állam végül nem megveszi, hanem fix havidíjért cserébe bérelni fogja az autópályát. Az elképzelés a jelenlegi hosszra évi 70 millió eurós, azaz 17 milliárd forintos bérleti díjat rögzít. Ezzel számolva az AKA Rt. négy év alatt beszedheti az eredetileg kért vételárat. Sőt, a tervezet kimondja, hogyha a fizetés 60 napnál többet késik, az állam köteles az AKA Rt. összes részvényesétől 17,7 százalékos nettó megtérüléssel megvásárolni a tulajdonrészét, és ez esetben át kell hogy vállalja a társaság adósságait is.
A még hiányzó 46 kilométeres szakasz megépítése után az állam bérleti díja 102 millió euróra, azaz 25,5 milliárd forintra emelkedne a tervezet szerint. Ha a papírt aláírják, a gazdasági tárca 2,2 milliárd euró összesített bérleti díj kifizetésére vállal kötelezettséget, ami a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakemberek szerint gazdaságilag vállalhatatlan. Ráadásul ez a verzió azt sugallja, hogy az AKA Rt. közbeszerzés nélkül, automatikusan kapja meg a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasz megépítésének lehetőségét – meghazudtolva a kormánynak a közpénzek elköltésére vonatkozó, sokat hangoztatott elveit. Hasonlóan rossz megoldásnak tűnik az is, ha az ÁAK Rt. kereskedelmi bankok alkotta konzorciumtól veszi fel a kivásárláshoz szükséges hitelt, mivel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alacsonyabb kamatszinten tud pénzt kihelyezni, ráadásul olyan megoldást kell találni, amely nem növeli az államadósságot.
Csillag István, a gazdasági tárca vezetője legutóbbi szegedi látogatása során nehézségeiről szólva elismerte, hogy a „kormányra nehezedő társadalmi nyomás jelentősen rontotta a GKM tárgyalási pozícióit”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állam alkupozíciója akkor romlott, amikor Medgyessy Péter kormányfő konkrét dátumhoz kötötte az M5-ös matricásítását.