Musarraf kegyelmet adott

Pervez Musarraf elnöki kegyelmet adott Abdul Kádír Hán atomtudósnak. A pakisztáni atombomba „atyja” szerdán az elnökkel találkozva magára vállalta a teljes felelősséget a szigorúan őrzött nukleáris technológia Iránnak, Líbiának és Észak-Koreának való átadásáért, de megkövette a nemzetet, és kegyelmet kért tudományos érdemeire tekintettel.
A döntésben – jelképes mivoltán túl – szerepet játszhatott az a Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) elnöke által is hangoztatott vélemény, miszerint a botrány hátterében Hán csupán a „jéghegy csúcsa” lehetett. A tudóst egyébként országszerte nemzeti hősnek tartják, a hetvenes években ugyanis ő alapozta meg a titkos pakisztáni atomfegyverprogramot, amely végül 1998-ban sikeres fegyverkísérletet eredményezett.
Korábban a pakisztáni kormány is javasolta Musarraf elnöknek, hogy fogadja el a nukleáris titkok kiszivárogtatását bevalló Abdul Kádír Hán atomtudós kegyelmi kérvényét. Nem kizárt, hogy az elnöki kegyelemmel Musarraf egyrészt rendszerét próbálta jó fényben feltüntetni, de nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a pakisztáni atomprogram „atyjának” vallomása az ország atomtitkainak továbbadásáról lehetővé tette az iszlámábádi katonai rezsim számára, hogy – legalábbis egyelőre – tisztára mossa magát. Pakisztáni politikai elemzők ugyanis nyilvánvalónak tartják, hogy egyezség született az ügyben a kormány és a nukleáris kutatási program volt vezetője között. A megfigyelők úgy vélik, az atomtudós nyilvános vallomása, töredelmes bűnbánata és kegyelmi kérvénye mind azt a célt szolgálja, hogy lezárják általa ezt a dossziét.
Noha Abdul Kádír Hán azt mondta vallomásában, hogy nem kapott semmiféle felhatalmazást a kormánytól az ország atomtitkainak továbbadására, nehezen hihető, hogy megtehette volna ezt azok legalább hallgatólagos jóváhagyása nélkül, akiknek hatáskörébe tartozik a nukleáris tevékenység felügyelete.
A kegyelemmel egy időben ugyanakkor letartóztatási parancsot adtak ki a Khan Research Laboratories (KRL) pakisztáni atomkutató intézet több vezetője ellen. Esetükben a vád ugyanaz, mint Hán esetében volt, vagyis úgy vélik, részük lehetett a nukleárisfegyver-technológia más országoknak való átadásában. Hán tehát kegyelmet kapott, az ügy azonban nem zárulhat le a „felelősök” számonkérése nélkül.