Nem halad a Duna helyreállítása

Három pontban foglalta össze a Duna Kör azt a cselekvési tervet, amelynek végrehajtásával – a civilek állítása szerint – máris demonstrálhatná a kormány az elkötelezettségét a Duna-meder nagymarosi vízlépcső nélküli helyreállítása mellett.

Lassan tizenöt éve, hogy Magyarország lemondott a nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítéséről, de a Duna mederrendezését még azokon a helyeken sem hajtották végre, ahol ehhez nincs szükség Szlovákia beleegyezésére. Igaz, a nagymarosi körgátat elbontották, a Dunakanyarban még mindig több tíz kilométer hosszúságban a félbehagyott építkezés nyomai láthatók, és a dunakiliti víztározó és duzzasztómű elbontására sem került sor. Ez utóbbi létesítmény azóta is mementóként áll a Szigetközben, hiszen Magyarország vonakodása miatt Szlovákia végül néhány kilométerrel feljebb, saját területén, a dunacsúnyi gáttal terelte el a folyót.
Droppa György, a Duna Kör ügyvivője és Rácz Tamás, a szervezet folyórehabilitációs referense most átadta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a „Duna-rehabilitáció legsürgetőbb feladatait” tartalmazó javaslatát, amelynek végrehajtásával szerintük a kabinet demonstrálhatná a Magyar Köztársaság elkötelezettségét a Duna nagymarosi vízlépcső nélküli rendezése mellett. Emlékezetes, hogy a Medgyessy-kormány másfél éven át jegelte a bősi megegyezési folyamatot, ami komoly hátrányt eredményezhet hazánknak, ha végül a hágai Nemzetközi Bíróságnak kell határoznia korábbi döntése végrehajtásáról.
A Duna Kör úgy véli, hogy azonnal meg kell kezdeni a dunakiliti felhagyott tározótér helyreállítását.
– Előzetes szakértői programok alapján mintegy két év alatt, 260-300 millió forint felhasználásával lenne elvégezhető a feladat, de a tervek és engedélyek elkészülése esetén a költségek kilencven százalékát az EU PHARE-programjából lehetne fedezni – állítják.
Emellett fontosnak tartják a dömösi gázló rendezését. – A valaha a nagymarosi gát egyik fő indokának tartott „kikerülhetetlen” dömösi gázló kimélyítésére – részben a Duna Kör hatására – elkészült a környezeti hatásvizsgálat, valamint a vízjogi engedély – fogalmaz a Duna Kör levele, kijelentve: a sürgősen megindítandó kivitelezés két-három év alatt elvégezhető, s közel hárommilliárd forintba kerülne. Harmadik pontként a Duna mellékágainak helyreállítását jelölte meg a szervezet a Szap–Budapest–Mohács közötti folyószakaszon. – A Duna Kör és a Duna Településszövetség által készített rehabilitációs koncepció szerint 50 éves távlatban mintegy 18 milliárd forint felhasználásával elérhető a Dunával közvetlen hatásban lévő, a szigeteket és mellékágakat is tartalmazó „ökológiai folyosó” rehabilitációja – tudatták.
Erdey György, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára, egyben a bősi ügy kormánymeghatalmazottja kérdésünkre azt felelte: a Duna Kör javaslatait megvitatja majd az illetékes tárcaközi bizottság. Sem Erdey, sem pedig a tárcának a nagymarosi gát híveként számon tartott új vízügyi helyettes államtitkára, Varga Miklós nem kívánt reagálni arra a felvetésünkre, hogy a Duna Kör javaslatai a bősi tárgyalásoktól függetlenül, a környezetvédelmi tárca hatáskörén belül végrehajthatók.