Európába fogja szállítani az Odessza–Brodi kőolajvezeték a Kaszpi-tenger kőolaját, hozta meg végérvényes döntését az ukrán kormány. A döntést követően Andrij Klujev miniszterelnök-helyettes a sajtó képviselőinek elmondta, hogy napokon belül létrehozzák azt a munkacsoportot, amely a kőolaj kitermelésében érintett országok szakembereivel egyetemben kidolgozza majd a tranzitvezeték közös használatával kapcsolatos kérdéseket. Leszögezte, hogy a kormány támogatja azt a törvénytervezetet, amely szerint az Odessza–Brodi kőolajvezetéket és az odesszai kőolajterminált koncesszióba adnák.
A végérvényes döntés meghozatalában a hosszú távú gazdasági érdekek kerültek előtérbe, szögezte le Szerhij Jermilov fűtőanyag- és energetikai miniszter, hiszen megtörténhetne, hogy amíg a vezetéket – engedve Moszkva kérésének – két-három évig esetleg ellenkező irányban állítanák üzembe, addig új, Ukrajnát elkerülő tranzitvezetékek épülnének, feleslegessé téve az Odessza–Brodi útvonalat. Fontos szerepe volt a döntésben annak is, hogy Törökország az utóbbi időben jelentősen korlátozta a Boszporuszon áthaladó kőolajszállító uszályok számát. Ezzel együtt figyelembe vették az Energy Solution cég szakértőinek véleményét is, amely szerint az Odessza–Brodi kőolajvezeték Európa felé történő kihasználása tíz év alatt másfél milliárd dolláros bevételt jelent majd Ukrajnának. Az Odessza–Brodi vezeték építését 2002 májusában fejezték be, és kapacitása jelenleg 9–14,5 millió tonna kőolaj továbbítását teszi lehetővé évente, ám teljesítménye a jövőben elérheti az évi 40-45 millió tonnát is.
Az ukrán ambíciókat táplálhatja az is, hogy Irán rajta keresztül szeretné eljuttatni a gázt Európa országaiba. Ezt Kamal Harrazi külügyminiszter jelentette be Kijevben, miután Teherán a múlt év novemberében már felvetette ennek a lehetőségét azzal a Kijevhez intézett javaslattal egyetemben, hogy Ukrajna kapcsolódjon be egy Örményországon és Grúzián áthaladó tranzitvezeték építésébe.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
