Ugyan nem alkotmányellenes az intézmény átalakítása, de
a Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének, illetve helyetteseinek a leváltását lehetővé tevő jogszabályi rész már nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel – derül ki az Alkotmánybíróság tegnapi döntéséből. Az Ab szerint a felügyelet vezetőinek menesztésével kapcsolatos passzus hatálybalépése jogbizonytalanságot eredményezne, mivel a jogszabály a szervezet működésében az ügyek átmeneti vitelének csak egy részét biztosítaná, illetve a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné tenné. Az Ab azután tűzte napirendre a törvény alkotmányosságának vizsgálatát, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az államfő többek között kifogásolta: a szervezet átalakítása sérti a viszonylagos állandóság és a kiszámíthatóság követelményét. Mádl Ferenc érvei közt szerepelt: sérti a jogbiztonságot, hogy a PSZÁF vezetőjét megbízatásának lejárta előtt, törvényhozás útján akarják eltávolítani tisztségéből.
A lex Szászt 192 szavazattal, négy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett december 15-én fogadta el az Országgyűlés. Az ellenzék nem voksolt, a szavazás után tiltakozásképpen kivonult a parlamenti ülésteremből. A Fidesz és az MDF szerint ugyanis a törvénymódosítás egyetlen célja a PSZÁF jelenlegi elnökének, a Pannonplast-ügyet és ezzel a K&H Equities-botrányt feltáró Szász Károlynak az eltávolítása a felügyelet éléről. A törvénnyel kapcsolatban korábban az Európai Néppárt mellett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is aggályait fejezte ki.
December 22-én Mádl Ferenc sajtóirodáján keresztül közölte: nem írja alá a jogszabályt és az Alkotmánybírósághoz fordul. Döntése miatt a köztársasági elnököt több kormányzati támadás is érte. Először Gyurcsány Ferenc sportminiszter, néhány nappal később pedig Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője is bírálatot fogalmazott meg az államfő felé.
– Az Alkotmánybíróság döntése igazolta a kormány szándékainak helyességét és törvényességét, hogy a hatmillió betétes érdekében változtatni kell a PSZÁF szervezeti felépítésén, ki kell terjeszteni a felügyelet hatáskörét és meg kell erősíteni a független szakmai ellenőrzést – közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő.
*
Hangsúlyozta: nem igazolódtak a korábban többek által hangoztatott aggályok, a törvényjavaslat túlnyomó többsége, annak lényegi részei ellen az Alkotmánybíróság kifogást nem emelt. Megjegyezte: az Ab döntésének megfelelő módosításokat az Országgyűlés nyomban érvényesítheti, amint az államfő átirata megérkezik.
– A kormányzatnak az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban egy véleménye lehet, hogy tudomásul veszi a határozatot, és hozzájárul ahhoz, hogy az alkotmányosság keretein belül maradó új szöveg szülessék a törvényben – mondta Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Közölte: az új vezetés struktúrája a törvény megszavazása után kialakítható. Hozzátette: ez nem jelent szükségszerűen személyi változást, de azt is magával vonhatja.
– Az Ab kimondta: Medgyessy Péter alkotmányellenes módon akarta eltávolítani Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét – hangsúlyozta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Hozzáfűzte: az a módszer, amelyet a pénzügyi felügyelet elnökének leváltására a kormányfő kieszelt, jogbizonytalanságot eredményez, ezáltal sérti a betétesek biztonságát is. A politikus szerint a törvény hatálybalépése esetén bizonytalan ideig vezető nélkül maradt volna a PSZÁF, így nem tudta volna megvédeni a betétesek pénzét. Úgy véli, a kormányfő azért kockáztatta meg az alkotmánysértő lépést, mert Szász Károly a szocialistákat érintő súlyos bűncselekményről rántotta le a leplet. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ennek indoklásaként utalt arra, hogy eddig kizárólag MSZP-s politikusok érintettsége bizonyosodott be a K&H-bankbotrányban.
– Tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és annak örülünk, hogy a törvény lényegi részét elfogadta a testület – mondta Molnár László (MSZP). Megjegyezte: meg kell várni az Alkotmánybíróság írásos döntését ahhoz, hogy a további lépésekről dönteni lehessen. Úgy vélte: a törvény többi része életbe léphet, és ez a fontos.
– Az MDF egyetért az Ab álláspontjával, mert egy normálisan működő demokráciában a PSZÁF nem maradhat felelős irányítás nélkül – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Szerinte most a felügyelet felelős irányításának biztosításáról kell rendelkeznie az Országgyűlésnek. Hozzátette: egy átmeneti rendelkezéssel ez pótolható; mindaddig, amíg ez nem történik meg, a felelős irányító a PSZÁF elnöke.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: az Ab általában alkotmányosnak találta a jogszabályt, amelyet csupán egyetlen ponton kifogásolt. A parlamentnek – mint mondta – ezt ki kell javítania. Hozzátette: a határozat értelmében a törvényhozó betartotta az eljárási szabályokat, a felügyelet átalakítása pedig nem ellentétes az állandóság és a kiszámíthatóság követelményével. – Kifogásolnivalót mindössze abban talált az Ab, hogy átmenetileg hiányozhat a döntési kompetencia – fogalmazott.
***
Szemben az alkotmánnyal
Tavaly novemberben a taláros testület alkotmányellenesnek minősítette a rendszerváltozást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását.
A kormánypárti többség alkotmányellenesen fogadta el múlt év nyarán a kórháztörvényt, így azt decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a taláros testület.
A sorozatos kormánypárti támadások után az Ab kimondta: a legfőbb ügyész nincs alárendelve az Országgyűlésnek, és sem a parlamenttől, sem mástól nem kaphat, nem fogadhat el utasítást a tevékenységére vonatkozóan.
origo.hu
Vége a nyárias időnek: Mutatjuk hol számíthatnak zivatarra és jégesőre
