Elvetett terv a kedvezmény törlésére

Harminc napon belül új ütemtervet dolgoz ki a kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére vonatkozóan, az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén ugyanis a munkaadói és munkavállalói oldal egyaránt elutasította a jelenlegi előterjesztést.

Indoklása szerint a kabinet az egészségmegőrzésre – a munkavédelmi előírások betartására, az egészségi ártalmak mielőbbi felismerésére és kezelésére – helyezné a hangsúlyt, ezért jövőre megszüntetné a korkedvezményes nyugdíjrendszert. A szociális partnerek azonban elfogadhatatlannak és szakmaiatlannak tartották az elképzeléseket.
A munkaadók kifogásolták, hogy pusztán ütemtervet, nem pedig egy olyan koncepciót terjesztett be a kormány, amelyből kiderülnek a részletek és az, hogy a korkedvezmény megszüntetésének milyen következményei lehetnek. A szakszervezetek az előterjesztés célját, tartalmát, irányultságát egyaránt elfogadhatatlannak nevezték. Emlékeztettek arra, hogy Medgyessy Péter 1997-ben még pénzügyminiszterként vállalt kötelezettséget a korkedvezményes rendszer átalakítására.
*
Ekkor viszont arról volt szó, hogy az átalakítás iránya a gyakorlatban már megszűnt munkakörök rendszerből való törlése, illetve a jogos igénnyel fellépő munkavállalók, munkakörök felvétele lesz – nem pedig a rendszer megszüntetése. Emlékeztettek arra is, hogy Medgyessy ígérete szerint a kormánynak nem egyedül, hanem a szociális partnerekkel együtt kell kidolgoznia az átalakítás koncepcióját. A szakszervezetek arra kérték a kormányt, készítsen felmérést a jelenlegi helyzetről, és mutassa be: mekkora hányadot képvisel a korkedvezmény a nyugdíjrendszeren belül. Az érdekvédők adatai szerint az elmúlt négy évben a saját jogú öregségi nyugdíjba vonulók között mindössze 1,9 százalék volt a korkedvezményes nyugdíjasok aránya.
A kormánynak egyébként tavaly év végéig kellett volna elkészítenie az átalakítás ütemtervét, és bár az anyag csak nemrég készült el, a kabinet időközben – a szociális partnerek megkérdezése nélkül – az önkormányzati választott tisztségviselőket beemelte a kedvezményezettek közé. Jelenleg többek között a közlekedésben, a villamosenergia-, illetve a vegyiparban – tehát különösen veszélyes és egészségtelen körülmények között – dolgozó közel százezer munkavállaló nem tartozik bele a rendszerbe.