Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége értékesítse azt az egyik, Budapest legszebb területén fekvő ingatlanát, amelyen jelenleg egy gyermekvédelmi intézmény működik. Az előterjesztés tárgyalását az ellenzék többször is el akarta napolni, illetve le akarta vetetni a napirendről, ám ezt a kezdeményezést végül is megakadályozta az MSZP–SZDSZ-koalíció. Most ugyan nem írhatják ki az értékesítési pályázatot a Budakeszi úti, a János-hegy északi lejtőjén fekvő erdős területre, ám a legközelebbi közgyűlés elé várhatóan visszakerül az indítvány, s eladhatják az értékes ingatlant. Lapunk már korábban beszámolt az ügy egyes részleteiről, például arról, hogy az árvaházként működő, múlt század elején épült villáért és a mintegy két és fél hektáros úszómedencés területért a majdani vevő egy csereingatlant is felajánlhat.
Az ellenzék szerint gyanús
Mindennek az a pikantériája, hogy a pályázatban megszabják, hogy a csereépület a főváros pesti oldalán helyezkedjen el. Tegnap viszont az is kiderült, hogy a frekventált budai ingatlant kevesebbre értékelték fel, mint egy kisebb területű kispesti telket.
Hutiray Gyula (Fidesz) a II. kerületi önkormányzat részéről arról beszélt, hogy a főváros nem egyeztetett a városrésszel, szinte kizárták a kerületet a vevők sorából a pályázati feltételekkel. Véleménye szerint nagyon sántít az előterjesztés. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője felettébb gyanúsnak találta, hogy kisebb területű kispesti ingatlant drágább négyzetméteráron tudnak eladni, mint a „szakértők” által 951 millió forintra taksált Budakeszi útit. Megjegyezte: Demszky Gábor egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy mindig körültekintően jár el, amikor saját házait, ingatlanjait adja el, vagy vásárolja. Marsi Péter Pál (MIÉP) a Gresham-üggyel hozta párhuzamba a budai telek eladását, hiszen mint fogalmazott: az előbbi mélygarázsának eladásánál a Duna jelentette az értékcsökkentő tényezőt, most pedig a felszíni, domborzati viszonyok jelentik azt. Bagdy Gábor a Fidesz részéről azt jegyezte meg, hogy a csereingatlan esetében olyan „precíz” és részletes feltételeket szabott a pályázatban a főváros, hogy szinte csak a címét nem írta elő a majdan felajánlandó pesti ingatlannak. A fideszes képviselők egyébként azt is szeretnék a környéken lakók érdekében elkerülni, hogy a gyermekvédelmi intézmény területén egy soklakásos lakóparkot építsen az egyesek szerint előre kiszemelt vevő. Szolnoki Andrea (SZDSZ) főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy az ellenzéknek akkor sem tetszene az előterjesztés, ha elnagyoltan adták volna meg a csereingatlan feltételeit. Schiffer János (MSZP) főpolgármester-helyettes pedig úgy vélekedett, hogy a főváros évek óta nem tudja eladni egy olyan szőlősgyöröki ingatlanát, amelynek vételárát minden esztendőben a piaci árakhoz igazítanak. A Budakeszi úti ingatlan sorsáról várhatóan az április végi közgyűlés dönt, s akkor már jóváhagyják a pályázat kiírását.
Öt napra felfüggesztette azt a rendeletet a főváros, amely a Hősök terén tartandó rendezvények esetén húsz négyzetméterben maximálja a felállítható színpad nagyságát. A Fővárosi Közgyűlés tegnap esti ülésén azért döntött így, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) május elsején a Hősök terén tarthassa meg az európai uniós csatlakozási ünnepségeket. Mint ismert, a MeH közterület-használati kérelmében egy hétszáz négyzetméteres színpadot jelölt meg, illetve további kétszáz négyzetméteren öltözőket, kivetítőket és hangosító emelvényt állítanának fel. Az ügyben illetékes várostervezési és városképvédelmi bizottság egyhangúan mondott nemet a kérelemre, s ezt azzal indokolta, hogy a főváros rendelete húsz négyzetméternél nagyobb színpadot nem engedélyez a díszburkolaton. A MeH ezután arra kérte a fővárost, hogy találja meg a jogi lehetőséget a színpad felállítására, ellenkező esetben a rendezvényt távolabb kell helyezni, ez pedig forgalomkorlátozással járna.
Felfüggesztett rendelet
A közgyűlés tegnap végül úgy döntött: április 28. és május 2. között felfüggeszti a Hősök terére vonatkozó szabályozást. A vitában Sasvári Szilárd (Fidesz), a várostervezési bizottság elnöke emlékeztetett: a húsz négyzetméteres maximális méretű színpaddal a MIÉP rendezvényeit akarták korlátozni. – Ez most bumerángként ütött vissza – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a jelek szerint egy-egy kérelem beadása előtt nem olvassa el a hatályos jogszabályokat, hiszen az egyértelmű korlátozás ellenére adták be a hétszáz négyzetméteres kérelmet. A bizottság elnöke a képviselői kérdésekre válaszolva elmondta azt is: a kérelemből nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan hol helyezné el a színpadot és a kiszolgáló létesítményeket a MeH. Mint mondta, ezzel a kérdéssel eddig érdemben nem is tudtak foglalkozni a rendelet tiltása miatt. Közölte: a bizottság a jövő héten hétfőn vagy kedden rendkívüli ülésen dönthet a közterület-használati kérelemről.
Zsinka László (MIÉP) és a független Balczó Zoltán a vitában azt közölték: a hatályos jogszabályokat mindenkor be kell tartani, így semmilyen körülmények között sem támogatják az attól való eltérést.
Milliárdok a János-kórháznak
Több mint hat és fél milliárd forintnyi címzett támogatást kér a fővárosi önkormányzat az államtól a János-kórház felújítására, illetve az intézmény regionális kórházzá alakítására – döntött tegnap a közgyűlés. A rekonstrukcióhoz a főváros további 2,2 milliárd forintnyi saját forrást teremt elő. Az előterjesztésből kiderül, hogy a teljes rekonstrukciót három ütemben kell megvalósítani, amely összesen 38 milliárd forintba kerül. A javaslat több ütemezési változatot is tartalmazott, a közgyűlés végül a második verziót támogatta. Ennek értelmében a címzett támogatást csak 2005-ben kezdik el felhasználni. A főváros tavaly már elköltött 96 millió forintot a felújításra, idén pedig további 177 milliót fordítanak erre a célra saját forrásból. A rekonstrukció első ütemével 2009-ben végeznek.
A vitában Kupper András (Fidesz), az egészségügyi bizottság alelnöke azért bírálta az előterjesztést, mert a város vezetése nem egyeztetett más budapesti kórházfenntartókkal (az egészségügyi tárcával és a Semmelweis Egyetemmel), holott ezt a célt a főváros egészségpolitikai cselekvési programja is tartalmazta. – Kökény Mihály egészségügyi miniszter is az egyeztetést kérte az intézményfenntartóktól – tette hozzá. Kupper felhívta a figyelmet arra: a közelben működő, egyetemi tulajdonú Kútvölgyi kórház tulajdonképpen versenytársa a János-kórháznak, ám ezt a problémát az átalakítás és a címzett támogatás sem oldja meg, hiszen a versengés ugyanúgy megmarad. Közölte azt is, hogy az előterjesztés műszerbeszerzésekre vonatkozó része előrevetíti a János-kórház privatizációját. Havas Szófia (MSZP) erre reagálva kijelentette: a hatályos jogszabályok tíz éven keresztül tiltják a címzett támogatásból felújított intézmények privatizációját.
Vezércikk a 7. oldalon
Nem lesz Wass-bizottság. Mégsem hozza létre a tervezett három tagú, történészekből álló kutatócsoportot a Fővárosi Önkormányzat a Wass Albert emlékét megörökítő szobor ügyében, hiszen már más települések jelezték, hogy befogadnák az erdélyi író mellszobrát – közölte lapunkkal Schiffer János. Minderre egyébként azért lett volna szükség, mert a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága nem engedélyezte, az egyik legnépszerűbb magyar író mellszobrának elhelyezését a budai Vérmezőn, állítólagos vitatott múltjával és történelmi megítélésével indokolva az elutasító határozatot. (P. G.)
