Az épület sorsa szocialista sors, magyar ecsettel. Összezúzni, tönkretenni mindent, ami a hitre és a vallásra épül. A Magyar Szentföld „tartópillérei” is összedőltek, s most azon kesergünk, milyen látványossága lehetett volna Budapestnek, illetve azon töprengünk, mit kezdjünk azzal a torzóval, amelyből hamarosan kiköltözik Budapest Főváros Levéltára, hogy ismét az önkormányzat rendelkezzen felette.
Majsai Mór 1932-ben zarándokolt először a Szentföldre, és ekkor határozta el egy magyar viszonyoknak megfelelő templom felépítését. Nyilvánvaló volt a számára, hogy a szentföldi zarándokút keveseknek adatik meg, de ha van, ami helyettesítse, az eredmény ugyanoda vezet: az emberi lélekhez.
Az építkezés 1940-ben kezdődött el azon a hűvösvölgyi telken, amelyet az atya korábban vásárolt, s amelynek szomszédságába – több rendtársával együtt – Majsai Mór is kiköltözött. (Itt szerkesztette egyebek mellett 1936 és 1948 között a Szentföld című havilapot, felsorolni is nehéz sokirányú tevékenységét, a különféle kiadványok, évkönyvek, naptárak stb. megjelentetését.)
A tervező Molnár Farkas, a Bauhaus elismert építésze volt, akit Mór atya megnyert elképzelésének, és egy hónapra Palesztinába küldött, hogy az eredeti szentélyekről pontos képet kapjon. Ezzel egy időben országos akciót és gyűjtést kezdeményezett a Magyar Szentföld népszerűsítése, illetve megvalósítása érdekében. Különböző kiadványok jelentek meg, s egy kisebb nyomdát is berendeztek a Hűvösvölgyben, a szóban forgó helyen.
Molnár Farkas ellipszoid alakú kupolát képzelt el a negyven-, illetve huszonöt méteres átmérők fölé, körben pedig húsz karcsú vasbeton tartóoszlopot helyezett el. A bejárati kapu a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika főbejáratának másolata lett volna.
A Magyar Szentföld, a „Megváltás titkai” templomában huszonegy szentély másolata kapott volna helyet. Az első hét szentély – Szűz Mária születésének helye; a názáreti ház; Szűz Mária látogatásának helye; Keresztelő Szent János születési helye; a betlehemi születési barlang; Szent József háza; Szent József műhelye – el is készült, felszentelték, rendszeresen miséztek bennük.
A templomot két-háromezer ember befogadására tervezték. A létesítendő Szentföldi Múzeum számára egy toronyszerű épületet képzelt el Majsai Mór atya, a zarándokok számára pedig egy lelkigyakorlatos házat. Az akkori IBUSZ bejelentette, hogy amint a Magyar Szentföld elkészül, Budapest nevezetességei közé sorolja, és megismerteti az épületet a külföldi turistákkal.
Minden a terv szerint haladt előre. Magától értetődő, hogy Mindszenty József bíboros, prímás is lelkesedett az ötletért, és támogatta Mór atya elképzelését. A prímás maga két alkalommal is felkereste az épülő Magyar Szentföldet. 1947 karácsonya előtt Majsai Mórt egy tervezett katolikus egyetem előkészítő bizottságának ügyvezető elnökévé nevezték ki, de a szándékokat meghiúsította Mindszenty letartóztatása (1948. december 26.) és ami utána következett.
Budapest 1945-ös ostromakor Molnár Farkast budai lakásában halálos sérülés érte. A nemzetközi hírű építész korai halála (48 éves volt) és a szűkülő lehetőségek ellenére a hűvösvölgyi építkezés nem állt le, s a tervek szerint 1949 karácsonyára be is fejeződött volna, hogy aztán csak a kupola alá került templom belső díszítésével törődjenek.
De idáig nem jutottak el, mert 1949-ben a bezsaluzott, bevasalt, öntés előtt álló kupolát erőszakkal lebontották. Annak a feszített kupolának a szerkezetét, amely technikai és építészeti ritkaság lett volna.
1951. május első hetében az Államvédelmi Hatóság emberei szállták meg az épületeket. Bujkáló bűnözőket kerestek, letartóztatták az atyákat, majd néhány hét múlva kiürítették és bezárták a Magyar Szentföldet.
Majsai Mór atya sem úszhatta meg koncepciós per nélkül. Aki ilyen csodálatos templomról álmodott, annak a kommunista hatalom büntetést mért a fejére. Történészeink eddigi ismeretei szerint Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar vezetőjének peréhez 24 (!), zárt tárgyaláson lefolytatott mellékper tartozott, amelyekben mintegy 250 embert ítéltek el, és közülük tizenhét személyen végre is hajtották a halálos ítéletet. A szentföldi vádlottak ügyét is a Grősz-perhez csatolták. 1951. augusztus 1-jén a Budapesti Megyei Bíróság zárt ajtajai mögött, koncepciós perben, Mór atyát tízévi szabadságvesztésre ítélték, három társát pedig négy év hat hónaptól nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották.
Szabó Csaba történész-levéltáros, a Majsai-életmű és a Magyar Szentföld sorsának kutatója a következőket mondja: „A koncepciós eljárás lényege sohasem a per. Az csak a színjáték, amelyet akár nyilvános »előadásként«, akár zárt tárgyalásként is rendezhettek. A koncepciót a peres szakaszban már alig volt szokás alakítani. A lényeg a vizsgálati szakaszban történt, amíg a különböző ügyeket vegyítették, a vallomásokat keverték, és végül egy új, de hamis valóságot teremtettek, amit aztán összefoglaló jegyzőkönyveikben maguk a gyanúsítottak írtak alá, a vádiratban pedig az ügyész fogalmazott meg. Ugyanakkor minden koncepcióban volt valami valóságelem, amelyet a vallomásokból merítettek.”
Majsai atya esetében is így történt. Találtak olyan személyeket, akiket a Grősz-perben ítéltek el, és kapcsolatba tudtak hozni a Magyar Szentföld megálmodójával. Az ő vallomásuk elegendő volt ahhoz, hogy az ÁVH elrendelje a Magyar Szentföld megszállását és Majsai Mór letartóztatását. Ettől kezdve már egyszerű volt azt állítani, hogy miközben a dolgozó tömegek szűkölködtek, addig a szentföldi ferencesek dúskáltak az aranyban, élelemben, feketéztek, háborús bűnösöket rejtegettek, összeesküvést szőttek a népi demokrácia ellen.
Ami a Magyar Szentföld további sorsát illeti: a letartóztatások után, 1951-ben iparitanuló-intézetet költöztettek be az üresen álló épületekbe, de a templomtorzót nem vették igénybe. 1954-ben az iskola elhagyta a Heinrich István utcát. Ezután önkényes lakásfoglalók érkeztek, és a tanács igyekezett jóváhagyni a lakrészüket. Az ötvenes évek végén néhány szobrász művésztelepet kívánt létrehozni ezen a helyen, de támogatók híján feladták a tervüket. 1963-tól különböző vállalatok (Technoimpex, Vörös Csillag traktorgyár) rendeztek be csomagolóüzemet, raktárt a területen, és jelentős beruházásokba kezdtek. 1972-ben a XII. kerületi tanács kiadta az ukázt, hogy az eredeti állapot visszaállítását követően költözzenek ki az épületből. A traktorgyáriak a távozás előtt valóban szétvertek mindent… Még ugyanebben az évben a fővárosi tanács kisajátította az ingatlant, és kiutalta a fővárosi levéltárnak, amelynek értékes történeti iratai a Szent István-bazilika nedves pincéjében dohosodtak. A levéltár azonban csak 1975-ben tudott beköltözni a Hűvösvölgybe. Módosították, alakítgatták a környezetet, különböző elképzelések születtek e templomtér befedésére, de 1980-ban az itt felépítendő új levéltár gondolatát végleg elvetették. Az egykor felszentelt helyet ma is Budapest Főváros Levéltára használja. De már nem sokáig…
„Az élet furcsa fintoraként itt őrzik az ötvenes évek jogszolgáltatási szerveinek iratait – mondja Szabó Csaba –, amelyek között több száz katolikus pap és hívő peranyaga hozzáférhető és kutatható, például Majsai Mór atyáé is. Itt találhatók a halálos ítéleteket tartalmazó, úgynevezett dupla nullás ügyek úgyszintén. Változást hozott, hogy 2002. október 11-én lerakták a Budapest Főváros Levéltára új épületének alapkövét, és néhány hónap múlva, még ez év őszén a levéltár kiüríti a Szentföldet, amely ismét önkormányzati tulajdonba kerül. Hasznosítására még nincs elképzelés. Megjegyzem, a torzó sohasem kapott műemléki védettséget. A ferencesek ma már nem tudnák egyedül vállalni a művészi templomkolosszus befejezését, mégis szeretnénk hinni, hogy talán egyszer megvalósulhat Majsai Mór álma. A hely szelleméből kiindulva, egy ökumenikus központot el tudnék képzelni a Hűvösvölgyben. Mindenesetre egy fiatal építész, Kádár Bálint az eredeti tervek alapján és a mai állapotok figyelembevételével feldolgozta és számítógépes program segítségével virtuálisan befejezte, »megépítette« a Magyar Szentföld templomát.”
Ez röviden a Magyar Szentföld múltja és jelene. Ami Majsai atyát illeti: 1951 májusától 1956 júliusáig előzetes letartóztatásban volt, illetve börtönben ült. Egészségi állapota ezalatt nagyon megromlott. Az akkori provinciális elérte, hogy börtönbüntetését megszakították, és a Lipótmezőn kezelték. Szabadulása után Pasaréten kapott beosztást. Az örökmozgó, szikár, alacsony férfi itt fogott hozzá a mariológia (a teológiának Szűz Máriával foglalkozó ága) tanulmányozásához, nemzetközi hírű professzor lett, több szimpóziumra meghívták előadónak, de útlevelet csak 1971-ben, a zágrábi mariológiai kongresszusra kapott. Emellett cikkeket írt, tanulmányokba fogott, időszerű kérdésekhez szólt hozzá. Munkássága felbecsülhetetlen. A ferences levéltár több kötet kéziratát őrzi, amely kiadásra is érdemes.
De ahogy a Magyar Szentföld temploma torzó maradt, Majsai Mór élete sem teljesedett ki. A párhuzam lehetne véletlen, mégis inkább sorsszerű.
A lényeg valószínűleg abban keresendő, hogy a beteg kor, amelyben élnie rendeltetett, nem tisztelte azokat, akik hittek az örökkévalóságban.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
