Kijevi hátraarc

Jelentős változások előtt áll Ukrajna külpolitikája, vélekednek a kijevi és külföldi elemzők egyaránt, miután hétfőn nyilvánosságra került, hogy Leonyid Kucsma ukrán államfő az ország közelmúltban elfogadott katonai doktrínájából kiiktatta azt a tételt, amely alapvető célként tűzte ki a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagságának elnyerését. A dokumentum szerint mivel éppen ez a két szervezet jelenti az európai stabilitás és biztonság legfontosabb garanciáját, Ukrajnát senki nem foszthatja meg a belépés szándékától, hiszen ezt követelik az ország nemzetközi érdekei is.
Úgy tűnik azonban, hogy a hatalomnak megvan a maga logikája. A gáz- és olajvezetékek, a stratégiai jelentőségű üzemek átengedése, az egységes gazdasági térséghez történő csatlakozás, a FÁK-országok vezetőinek az EBESZ ellen intézett átfogó támadása után ugyanis a jelenlegi ukrán hatalomnak aligha maradt még egyéb megtehető lépése, mint alávetnie magát Moszkva külpolitikai érdekeinek. Ebbe a logikába illeszkedik bele az orosz fekete-tengeri flotta időtlen időkig való szevasztopoli állomásoztatásának kérdése is. Leonyid Kucsma ugyanis így vázolta fel az ország nemzeti érdekeit azt követően, hogy tíz éven át stratégiai célként fogalmazódott meg Ukrajna európai integrációs törekvése.
Ukrán elemzők szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a katonai doktrína megváltoztatásának tényét, jóllehet, az erre vonatkozó döntés már tíz nappal korábban a nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülésén megszületett, éppen most hétfőn, Vlagyimir Putyin krími látogatásához időzítve hozták nyilvánosságra. A döntés ugyanis egyértelműen Putyinnak szólt, hiszen a hatalom ezzel a nagyvonalú gesztusával is az orosz elnök támogatását igyekezett megnyerni saját elnökjelöltje, Viktor Janukovics kormányfő választási támogatásához. A lépés azonban, vélekednek az elemzők, jóval túlmutat Putyin elnök kegyeinek keresésén, hiszen a hatalom ezzel kettészakította, az európai integráció híveire és ellenzőire osztotta a szavazók táborát is.
Kijevi megfigyelők szerint a hétfői jaltai ukrán– orosz csúcstalálkozón, amelynek aktív részvevője volt Viktor Janukovics kormányfő is, az ukrán fél a moszkvai időhöz igazította az óráját. Hogy azonban a Moszkva felé végrehajtott teljes fordulat valójában mit fog jelenteni, azt ma még nem lehet tudni. Putyin ugyanis konkrétan, legalábbis a nagy nyilvánosság előtt nem ígért Janukovicsnak semmit. Legélesebb kifejezése ugyanis az volt, hogy a nyugati „ügynökök minden lehetőt elkövetnek országaink integrációjának megakadályozása érdekében”. Hogy esetleg Viktor Juscsenkóra, a jobboldal elnökjelöltjére, közel három éve az ország legnépszerűbb politikusára gondolt-e, az egyelőre nem derült ki.