Űrszonda indul a Merkúrhoz

Űrszondát indít az Egyesült Államok a Naphoz legközelebb eső bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az augusztus elején egy hordozórakétán elstartoló Messenger szonda orbitális missziója 2011 tavaszán kezdődik el a Naprendszer második legkisebb bolygója körül.

Startra készen vár a floridai Cape Canaveral légibázison a Messenger űrszonda, amelyet legkorábban augusztus másodikán juttatnak a világűrbe, hogy több- éves utazás végén, a Merkúr körül keringve méréseket végezzen a Naprendszer legbelső bolygójáról. Az űrszondát a napokban szállították a szerelőhangárból az indítóállomásra, ahonnan az előzetes számítások alapján kivárják az optimális időpontot, és augusztus 2-a és 15-e között valamelyik nap egy Boeing Delta II-es hordozórakétán juttatják a világűrbe – olvasható a misszió honlapján. A szonda a Föld és a Vénusz gravitációs erőit felhasználva kezdetben hatalmas köröket ír le a kozmoszban, hogy lendületet vegyen a hosszú utazáshoz, a gravitációs hinta néven is emlegetett manőver részeként egyszer el is halad bolygónk mellett, 2005 augusztusában. A Vénusz mellett kétszer is elhalad majd a szonda: 2006 októberében, illetve 2007 júniusában. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a Messenger alig hét év múlva, 7,9 milliárd kilométeres út végén ér a Naprendszer második legkisebb bolygójának közelébe, ahol – szintén a gravitációs erőket kihasználva – orbitális pályára áll.
Az űrszonda tevékenységét a saját neve írja le a legjobban: a Messenger (hírvivő) szó ezúttal a MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging kifejezések rövidítéséből áll össze, ami körülbelül annyit tesz, hogy a Merkúr felszínét, a bolygót körülvevő kozmosz geokémiáját vizsgálja. A Messengernek sok dolga lesz, mert a Merkúrt ez idáig csak egyetlen űrszonda, a Mariner–10 látogatta meg: 1973-ban és 1974-ben háromszor repült el mellette, ám felszínének csak a 45 százalékát térképezte fel.

A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve pedig a nyolcadik legnagyobb bolygó, a kilenc közül Naprendszerünkben. Nála csak a Plútó kisebb. Háromszor fordul meg tengelye körül, mialatt két teljes kört ír le a Nap körül. Átlagos hőmérséklete nappal +330, éjszaka –180 Celsius-fok. A nagy sűrűségű planéta viszonylag fényes, nála csak a Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog jobban az égbolton. Mégis elég nehéz megfigyelni, mert mindig a Nap közelében jár, amelytől kicsi pályaátmérője miatt sohasem távolodik el 28 foknál messzebbre, ezért csak akkor figyelhető meg távcső nélkül, amikor este vagy hajnalban a horizont közelében tartózkodik.