Ahol gondot okozna az amerikai kivonulás

Hetvenezer amerikai katona állomásozik még mindig Németországban, e haderő további sorsa szorosan összefügg az iraki fejleményekkel és az őszi elnökválasztás eredményével. A hadosztályoknak otthont adó német városok számára az amerikaiak távozása jelentős gazdasági gondokat okozna.

Eddig több mint tizenhatmillió amerikai fordult meg hoszszabb-rövidebb időre a második világháború befejezése, a német kapituláció óta előbb az NSZK-ban, majd az egyesített országban: a hadsereg katonái és családtagjaik. A kezdetben megszálló hatalomnak számító erőket főként a déli, délnyugati országrészben helyezték él. A NATO-nak alárendelt mai egységek hadosztályai továbbra is itt állomásoznak. A gyalogosok főparancsnoksága Würzburgban székel, a páncélosoké Wiesbadenben, míg Ramstein a légierőé.
A Berlinben székelő „transzatlanti biztonság” információs központ adatai szerint jelenleg hetvenezer amerikai katona állomásozik Németországban, családtagjaik száma közel kilencvenezerre rúg. Háromszáz katonai objektumot tartanak fenn: kaszárnyákat, radar- és távközlési állomásokat, repülőtereket, kórházakat, ám a további jelenlét ebben a formában aligha elképzelhető. Kétség sem férhet hozzá, hogy a Pentagon figyelme egyre inkább az iszlám befolyásolta régióra összpontosul a Földközi-tengertől egészen Közép-Ázsiáig. Számukra Európa már nem tekinthető a katonai kihívás területének, inkább a stratégiai hátország szerepét játssza. Washington ezért az itt állomásozó egységek csökkentését tervezi, ám ezzel nem kis gondokat okoz a német települések vezetőinek és polgárainak.
Wiesbadent állítólag az Air Force bombázógépei már a világháború során megkímélték, mert a hadvezetés ezt a várost szemelte ki főhadiszállásnak, és az itt állomásozó tábornoki és törzstiszti kar mind a mai napig nagyra értékeli a tartományi főváros szépségét és kényelmét. A távozás gondolata elsősorban Würzburgot és a gyalogos hadosztálynak otthont adó többi öt települést foglalkoztatja. Az amerikaiak távozása nem csak a német polgári alkalmazottak munkahelyét veszélyeztetné. Komoly veszteségeket okozna az építő- és vendéglátóiparnak, a kisiparosoknak, a taxisoknak. A kereskedelem forgalma évi tízmillió euróval csökkenne a százharmincezer lakosú városban.
Münchenben a bajor kormány kétezerkétszáz munkahely megszüntetésétől tart tartományi szinten. Schweinfurtban egyszeriben kétezerötszáz lakás maradna bérlő nélkül, az eddigi bérrendszer megroppanna. Az érintett német területek titokban csak abban bíznak, hogy tekintettel a jelentős logisztikai problémákra meg a struktúra-átalakítás költségeire, Washington nem szánja el magát gyors intézkedésekre, és ezzel marad minden – legalább is egyelőre – a régiben.